Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)

Magánjogi Döntvénytár. 89 (Kúria 1930. febr. 14. P. VI. 5901/1929. m) Indokok : A felperes az első-, másod-, negyed-, kilenced-, tized- és tizenharmadrendű alperessel szemben támasztott kártérítés tényalapjaként nem csupán ezeknek a fosztogatásban való részvételét, hanem azt az állítólagos ténykedésüket is előterjesztette, hogy a lakásába fegyveresen történt jogosulatlan behatolás és a telefonkészülék leverése után a zárva volt boltajtó felnyitását kikényszerítették és ezzel a fosztogatóknak a szabad zsákmányolás akadálytalan végrehajtását tervszerűen előkészítették és biztosították. A fellebbezési bíróság azonban a kereset most kiemelt tényalapját csupán T. Ferenc negyedrendű és P. András tizedrendű alperes irányában bírálta el és abból a jogszabályból indulva ki, hogy a rendkívüli tömegmozgalmak idején és az azok behatása alatt elkövetett cselekménnyel okozott kárért csak a kár előidézői és ezek is csak egyénenként és csak a ténykedésük közvetlen eredményeként jelentkező kár erejéig felelősek, a keresetet ezekkel az alperesekkel szemben abból az okból utasította el, mert nincs igazolva, hogy ők a felperes ingóiból bármit is elvittek. Az egyetemleges kártérítési felelősséget kizáró ez a jogszabály azonban nem alkalmazható a kártételben résztvett azokkal az egyénekkel szemben, akik a károsított kifosztásában előzetes megállapodás után vettek részt vagy előzetes megállapodás nélkül ugyan, de együttesen olyan kezdeményező cselekményeket követtek el, amelyek a szabad zsákmányolást megindították, azt a károsult személye és vagyona ellen irányították vagy a fosztogató tömeget az áru és lakásfelszerelési tárgyak széthordására buzdították, még ha ők maguk ingót jogtalanul nem is tulajdonítottak el. Utóbbi esetben ugyanis az ekként eljáró közreműködők cselekményét előre megfontolás és tervszerűség jellemzi, tehát az ő ténykedésük már nem a tömegizgalomnak vagy nem pusztán ennek, hanem inkább és főképpen a jogtalan károkozási szándéknak a következménye és így velük szemben alapul szolgálhat az általános jogszabályból folyó egyetemleges kártérítési felelősség megállapítása is. = Az egyetemlegesség szabályának eddigi áttöréseire és az áttörések alóli kivételekre 1. : Mjogi Dtár XX" 62., XXI. 36., XXII. 3. és a fenti (i. az. esetet. 67. Ha az eladót a szerződés megkötésénél az a, vevő által is ismert, cél vezette, hogy az eladott ingatlanoknak pár nap alatt megkapandó vételárát az azokra beke-