Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1931)
82 Magánjogi Döntvénytár. tása iránt indított keresetével azért, mert úgy találta, hogy azr alperes imént kiemelt magatartása következtében a házassági viszony nincs annyira feldúlva, hogy a további életközösség a felbontástkérő felperesre nézve elviselhetetlenné vált volna. A felperes a fellebbezési bíróságnak ezt a jogi döntését panasszal támadta meg. A panasz alaptalan. A csatolt büntetőper folyamán gyanúsítottként kihallgatott felperes azt vallotta ugyanis, hogy a varrógéppel még az együttélés alatt az alperest meglepte, azt tehát már rendeltetésénél fogva nejének, az alperesnek ajándékozta. A felperes vitatta ugyan, hogy a gépet a B. bankcégnél az alperes beleegyezésével zálogosította el, maga sem állította azonban, hogy a gép eladásához az alperes hozzájárult, a cégnek az alpereshez 1926. évi július hó 12-én intézett értesítése szerint pedig a felperes letétében volt gépet a cég a felperes megbízásából időközben eladta és a vételárat a felperesnek kiszolgáltatta. Ezzel szemben nem vitás, hogy a felperes 1925. év végével bekövetkezett különélése óta sem az alperesnek, sem gyermekének az eltartásáról nem gondoskodott és a feljelentés idejében P. Jolánnal már ágyasságban élt. Az alperesnek ágyasságra lépett férje ellen a családjáról való köteles gondoskodás elmulasztásán érzett jogos felháborodás hatása alatt a tulajdonát tevő varrógép jogtalan eltulajdonítása miatt tett feljelentése ily körülmények között nem minősül oly szándékos és súlyos házastársi kötelességsértésnek, amely a házassági jogról szóló törvény 80. § aj pontjában meghatározott bontóok tényálladékát megvalósítaná. A felperesnek idegen nővel folytatott ez az erkölcstelen viszonya teszi menthetővé a NB. 1. és NB. 2. alatt csatolt annak a két levelezőlapnak súlyosan sértő tartalmát is, amelyet az alperes a tiltott viszony feletti elkeseredésében a felpereshez intézett, márpedig bontóok megállapításának alapja a félnek oly cselekménye sem lehet, amely neki be nem számítható. Ezek szerint anyagi jogot sértett a fellebbezési bíróság azzal, hogy úgy az alperes részéről jogos érdekeinek védelmében beadott büntető feljelentés tényét, mint a menthető felindulásában írott levelezőlapok megküldését bontóoknak minősítette, hatályos bontóok hiányában pedig a házassági viszony feldúltságának kérdése vizsgálat tárgyává nem tehető és az alperes ellenében bizonyított támogató bontóok sem lehet a házasság felbontásának jogszerű alapja. = L. az előző esetet.