Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)
Magánjogi Döntvénytár. 19 gazdasági és kereseti tevékenységét kedvezőtlenebb viszonyok között a foglalkozásban érvényesíteni kénytelen egyén által is feltétlenül viselni kötelezett mérvben sem volna képes teljesíteni, s az saját és családja fenntartását bármiként is veszélyeztetné. A tartásdíj felemelése tehát az alaki jogot nem sérti s az anyagi jognak megfelel. Miért is az alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. = A természetes atya vagyoni helyzetének befolyásáról 1. Dt. 3. f. XXI. 110., 4. f. I. 257., 258., V. 243., Mj. Dtár VIII. 239., XII. 5., 6., XVII. 21. (I.) 11. Ha a végrendelet érvénytelennek nyilvánítását ági öröklési jogára hivatkozó fél kéri, a végrendelet érvénytelenítésére vonatkozó tényállítások vizsgálatába bocsátkozni mindaddig nem lehet, amíg a vagyon ági eredete megállapítva nincs. rKúria 1928 gzept 21 p j 9450y1926í B7u) Indokok: A felperesek keresetükben a L. Gyula örökhagyóról ennek gyermekeire L. Jánosra és Pálra szállott vagyonra nézve az utóbb nevezettek elhalálozása után az elsőrendű alperessel, mint utóörökössel szemben a L. Gyula írásbeli magánvégrendeletének érvénytelenségét vitatják s a jelzett vagyonban ági öröklést érvényesítenek. Állításuk szerint a vagyon a L. Gyulára ezzel közös felmenőjüktől, L. Mártontól, ingyenesen hárult. A végrendelet érvénytelenítése tekintetében pedig keresetüket arra alapítják, hogy az örökhagyó végrendelkezésekor betegsége miatt önkívületi állapotban volt s ekként akaratának szabad elhatározási képességével nem rendelkezett, továbbá arra, hogy a végrendeleti tanuk a végrendelkezésnél nem voltak folytonosan együtt jelen. A fellebbezési bíróság a törvényben előírt alakszerűségek betartását tanúsító végrendelettel szemben nem találta bizonyítottnak, hogy a végrendelkezésnél alkalmazott tanuk nem voltak folytonosan és együttesen jelen s ezen az alapon annak a vizsgálata nélkül, hogy a peres vagyon egészben vagy részben ági vagyonnak tekintendő-e, a keresetet elutasította. A felperesek a fellebbezési bíróság ítéletének alapjául szolgáló tényállást felülvizsgálati kérelmükben megtámadták s ezenkívül panaszolják azt is, hogy a fellebbezési bíróság nem állapított meg tényállást a végrendelet megtámadásának másik jogalapja, az önkívületi állapot tekintetében, végül keresetükön túlmenően panaszolják azt is, hogy a fellebbezési bíróság nem bírálta el a végrendelet érvényességét abból a szempontból, 2*