Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

156 Magánjogi Döntvénytár. vizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértést követett el azzal, hogy vele szemben a felperesnek a tulajdonjog megszerzésére alapított birtokláshoz való igényét jogszerűnek állapította meg. = A felülépítményi jog telekkönyvön kívüli megváltásának a Kúria dologi hatályt tulajdonít, amellyel szemben az addigi tulajdonos telekkönyvi birtokának csupán legitimáló ereje van. Ellenkező a MTK. jav. álláspontja (700. §.). 92. /. A többek közös tulajdonához tartozó ingatlanra fennálló tulajdonközösségnek az ingatlan vagyon természetben való jelosztásával és a megosztott vagyonnak a nyilvánkönyvben való kitüntetésével keresztülviendő megszüntetését célzó perbe rendszerint a telekkönyvileg érdekeltek vonandók be. — II. A Kúria kivételesen eltekintett ettől a szabálytól midőn a jelek a per során egyezően adták elő, hogy a felosztandó ingatlan egyrészének egy, a perbe nem vont személy telekkönyvön kívüli tulajdonosa és kimondta, hogy az utóbbi személy is perbe vonandó lett volna. (Kúria 1929. marc. 19. p. y. 5344/1927. sz.) Indokok: Felperesek anyagi és alaki jogszabálysértést panaszolnak azért, hogy a fellebbezési bíróság M. Márton telekkönyvön kívüli tulajdonos perbevonásának hiánya miatt, érdemi határozat hozatala nélkül, felpereseket keresetükkel elutasította, holott M. Mártonnak, mint nyilvánkönyvileg nem érdekelt személynek perbevonására szükség nem volt s ha most nevezettnek perbenállására mégis szükség lenne, akkor M. Mártonnak utólagos perbevonására felpereseknek mód és alkalom lett volna nyújtandó. Felpereseknek ez a panasza nem alapos ; mert : jogszabály ugyan, hogy (. . . mint a fejben I. alatt . . .) tekintettel azonban arra, hogy a 24. sz. fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyv tartalma szerint «a peresfelek egyezó'en előadták, hogy telekkönyvön kívüli tulajdonos és birtokosként szerepel az ingatlan egyrészére, amely a 23. sorsz. X. mellékletében kék színezéssel van jelezve M. Márton, de nem tudják, hogy ki annak jogeló'dje»; tekintve, hogy ezen kijelentés szerint a perben nem álló M. Márton tulajdonjogát felperesek is elismerték, a fentebb idézett rendszerinti szabálytól el kellett tekinteni s kimondani, hogy a fennforgó kivételes esetben M. Márton perbevonására is szükség lett volna ; minthogy továbbá a periratokhoz csatolt telekkönyvi hiteles kivonat szerint a sz.-i 3859. sz. betétben I. 1—9.