Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXII. kötet (Budapest, 1930)

Tartulominutató. »v Lap ható. amennyiben az életközösség is ebből az okból szűnt meg. (P. III. 6209/1927.) 35 21. A házasság tartama alatt született gyermekre nézve feltétlenül fennálló törvényes születés vélelmével szemben a házassági bontó perben az idegen férfiútól való származás bontó okul nem érvényesíthető, hanem kizárólag a gyermek törvényességének megtámadása iránti pernek a tárgya s házassági bontó okul csakis a nőnek a különélés idején idegen fériival folytatott szerelmi viszonya szolgálhat. (P.III. 8901 1927.) 3S 23. A házasságból származó csecsemő-gyermekkel szemben anyai gondozás elmulasztása, maga mint mulasztási cselekmény, a házastársi kötelesség szándékos és súlyos megsértésének jogi alapjául szolgálhat. (P. IIT. 0317/1927.) . . .'. 41 42. A házastárs által házastársa ellen vélt jogának a megóvása érdekében jóhiszeműen tett feljelentés a H. T. 80. §. a) pont alá eső bontó ok fogalma alá nem vonható. (P. III. 385G/192X.) 61 81. A Kúria az alperesnek a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott bontóok fogalma alá eső magaviselete alapján nem bontotta fel a házasságot, midőn a felperes a házassági hűséggel össze nem egveztethető magatartást tanúsított. (P. III. 8693 1928.) 139 Nőtartás. 39. Az ideiglenes nőtartásdíj kérdését jogszabály szerint nemcsak az befolyásolja, hogy a házassági életközösség megszakítását közvetlenül melyik fél magatartása okozta, hanem az i*. hogy a visszaállítás lehetőségének melyik fél magatartása az akadálya. (P. III. 10,522/1928.) ' 59 10. A tartási igény fennállása vagy terjedelme tekintetében létesítendő bármely változtatás a férj és feleség közt létesítendő egyességhez vagy joglemondást tartalmazó szerződési megállapodáshoz van kötve, ily változtatás tehát nem történhetik egyszerűen akként, hogy harmadik személy a tartási kötelezettséget a tartásra jogosult nővel kötött megállapodással magára vállalja. (P. III. 9350/1927.) 60 64. Az ideiglenes nőtartásra való érdemetlenségnek csak a házasság létrejötte után tanúsított magatartás szolgálhat jogszerű alapjául. (P. III. 3736/1928.) 104 Közszerzemény. 45. I. A házastársak oly megegyezésének érvényességéhez, melyben azok egyes közszerzeményi vagyontárgyak tulajdonjogát a szerzésnél a törvénytől eltérően szabályozzák, föltéve, ha ez a szabályozás foganatba is ment — közjegyzői okirat nem szükséges. — II. Ez a szabály nem áll a házastársak vagyoni viszonyait általánosságban szabályozó, foganatba ment szerződésekre. — III. A házassági együttélés alatt szerzett vagyon a házasság megszűntének tényével a törvénynél fogva a házastársaknak, illetve örököseinek egyenlő arányú tulajdonává lesz ; ennélfogva az a házastárs, aki a házasság megszűnte után a házasság alatt szerzett egész vagyonnak önkényesen birtokában marad s annak felerészét volt házastársának, illetve volt házastársa örökösének ki nem adja. erre a