Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 29 a polgári bírósághoz, hogy az alperes ellen folyamatban volt bűn­vádi eljárás közkegyelem folytán megszüntetve lelt. — — A pénzkölesönön kívül a jegyzékben felszámított ingóságok nagy­része az alperes kifejezett kérésére vásároltatván, a nevezett azok pénzbeli egyen­értékét a felperesnek megtéríteni köteles. — — Az ingókért felszámított és kellően igazolandó összegek jogilag érvényesít­hetők, mivel a peres felek közötti jegyesi viszonyban nem minősíthetők ((háborús ingyenes adományoknak*, hanem a kifejezett kölcsön helyett a kötendő házasság okából való kiadásoknak s illetve utazási kiadásoknak. — — A felperesi követelések elutasítóit része az alperesnek a felperestől kapott kosztból ered. A 000 K-ban felszámított csomagokban azonban a Szabadkára küldött élelmek nincsenek benne; ezt a felperes a négy évi ellátás keretében számította fel (10. sorsz J. Tekintetlel azonban arra, hogy a peres leieknek a házasság kötésére néz\e egymással szemben kifejezésre juttatott kölcsönös Ígérete állal létesített jegyesi viszonyt megelőző időben nyújtott élelmezés, a fennforgott erkölcstelen viszonyra tekintetlel nem érvén}esíthető, szabatosan meghatározandó az az időpont (év, hó, napi, amikor a jegyesség létrejött és a kosztoláséti keresetbe vett 14,400 koroná­ból az az összeg, amely a jegyesség előtti időre esik (1913-tól?) levonandó. Az ezen felüli összegből szabatosan meghatározandó a felperes tényállításá­nak megfelelően, hogy a fennmaradó összegből mit számít fel az alperes Szabad­kán való tartózkodása idejére (de a jegyesség kezdeti idejének figyelembe vételével.) A kötendő házasság céljából nyújtott élelmezés értékének a megtérítésénél azonban nem mellőzhető annak a szabatos megállapítása, hogy a peres felek közül melyik lépett vissza alaposok nékül az eljegyzéstől, vagy szolgáltatott alapos okot a másik félnek a visszalépésre, mivel a H. T. 3. i;-ban meghatározott meg­térítési kötelezettségnek ez előfeltétele. A kifejtettek szerint az ügy alapos elbírálására alkalmas tényállás nem állván a felülvizsgálati bíróság előtt, a kir. Kúria a Pp. 5íH. §. rendelkezéséhez képest a fellebbezési bíróság ítéletét újból fel kellett, hogy oldja és a felülvizsgálati újabb eljárási költség viselése tekintetében a Pp. 543. és SOS. $-ok egybevetett ren­delkezéséhez képest a rendelkező rész szerint kellett, hogy intézkedjék. = Eljegyzésszegésből eredő követelések : Mjogi Dtár XIX. XV. bO., XIV, 18., í9. XIII. 81., IX. 18., III. 70. 23. /. A gyermekrész haszonélvezetén felül el­ismeri a bírói gyakorlat a volt jobbágyok osztályá­hoz tartozott örökhagyó második feleségének is azt a jogát, hogy a férjénél közösen lakott házban to­pább is bent maradhasson és ez a lakásjog csak annyiban szorítható meg, amennyiben az egész bel­sőség haszonéluezése az ő szükségletét meghaladja. — //. A különuagyon hozadéka a közszerzemény javára esvén, a különvagyonhoz tartozó erdőrészen termett fák növekedésének a házasság megkötésétől a fák

Next

/
Oldalképek
Tartalom