Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

160 Magánjogi Döntvénytár. ben kihallgatott G. József és a büntetőper folyamán kihallgatott S. István tanuknak a fellebbezési bíróság által mellőzött vallomása szerint az alperes közvetlenül a civódás után a tanuk kérdésére adott válaszában maga sem állította azt, hogy a felperes őt tettleg bántalmazta volna. A fellebbezési bíróság ítéletének ténymegállapításánál elkövetett ezek a jogszabálysértések mégis az ítélet feloldására azért nem vezethettek, mert az alperes a felperes ellen 1925. évi október hó 5-én állítólag elszenvedett bántalmaztatása miatt büntető feljelentést tett, a ráckevei kir. járásbíróság azonban B. 2503/1925/2. számú ítéletével a felperest az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentette, mert azt, hogy az alperes sérülése a felperes bántalmazásából eredt, bizonyítottnak nem találta és ezt az ítéletet a pestvidéki kir. törvényszék Bf. í. 121,273/1925/7. számú ítéletével helybenhagyta. Már pedig a büntetőbírósági jogerős ítéletben megállapított tényállás a polgári perben mindaddig irányadó, míg ez a tényállás üj bizonyítékokkal megdöntve nincs. Az alperes tényállításainak a bizonyítására a büntetőperben már kihallgatott és ezúttal is azonos vallomást tett S. István tanún kívül egyéb bizonyítékra nem hivatkozott, és miután a fellebbezési oíróság ítéletében felsorolt körülmények az alperes tényállításának valószínűsítésére nem alkalmasak, az alperes, mint bizonyító fél a Pp. 371. §-ának második bekezdése értelmében perbeli ellenfelének beleegyezése nélkül nem volt esküre bocsátható. A fellebbezési bíróság ezt a jogszabályt mellőzte, midőn a nélkül, hogy ebbe a felperes beleegyezett volna, az alperestől a tettleges bántalmazás tényére az esküt kivette és a tényállást ezen az alapon állapította meg. Ezekhez képest az alperesnek a tettleges bántalmazásra nézve tett tényállítása bizonyítva nincs, amiből önként következik, hogy az alperes a közös lakást bizonyított jogos ok nélkül hagyta el, a házassági életközösség visszaállítására kötelező bírói határozat teljesítését is igazolatlanul tagadta meg, vele szemben tehát a H. T. 77. §-ának a) pontjában meghatározott bontóok fennforog. A kir. Kúria a kifejtettek alapján a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adott. = Az eddigi gyakorlat szerint a büntetőbíróságnak a bűnösséget megállapító ítélete a polgári bíróságra irányadó, egyébként a büntetőbírósági eljárás adatai a szabad mérlegelés körébe esnek. L. Mjogi Dtár I. 205. (PHT. 198.), II. 79., 160., XVI. *25., 118., XIX. 83., 8i. stb. Közigazgatási halóságnak vízrendőri kihágási ügyben hozott felmentő határozatával szemben a Kúria újabb álláspontjára nézve í. a fent 77. sz. alatt közölt esetet.