Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Tartalom mutató. xm végzett munkájúnál jelentékenyen alacsonyabbrendű könnyű testi foglalkozásra még képes. — II. A baleseti járadék a be­számítás szempontjából a tartásdíjakkal egy tekintet alá esik. (P. VI. 8211/1926.) " 105 77. II. A kár okozóját károsító cselekményének azonnali jóvá­tétele sem menti fel a rendbehozásig felmerült kár megtérí­tésének kötelezettsége alól, ha egyébként a kártérítés fel­tételei fennforognak, és a kárt okozó cselekmény és az el­szenvedett kár között az ok és okozati összefüggés meg­állapítható. (P. V. 1186/1927.) 114 (IJ. még a 99. sz. esetet.) Kamat. 39. Az 1923 : XXXIX. t.-c. 2. §-ának első bek. szerint járó magasabb kártérítést olyan pénztartozás után is meg lehet állapítani, amelynek keletkezése óta a pénz értéke számba­vehető módon már nem csökkent. (33. J. E. D.) 51 40. Ha a késedelmes adós pénztartozását akár bírói ítélet, akár szerződés alapján átértékelt (valorizált) összegben köteles fizetni, ebben az esetben az 1923. évi XXXIX. t.-c. 3. §-a, illetve az 1925 : XXXVII. t.-c. értelmében a késedelem idejére az 1923 : XXXIX. t.-c. 2. §-ának második bekezdé­sében meghatározott mérsékelt összegű kártérítés jár. amelyet azonban a bíróság a törvényes késedelmi kamat mértékéig is leszállíthat. (34. J. E. D.) 54 4 1. Az 1923: XXXIX. és az 1925 : XXXVII. t.-cikkek nem érintik az 1877 : VIII. t.-cikknek a kamatláb magasságát meghatározó rendelkezéseit. Ehhez képest a bíróság az 1877 : VIII. t.-c. 9. §-a alá vagy más törvény eltérő rendel­kezése alá nem eső pénztartozások után a lejáratig terjedő időre a felek kikötése alapján évi 8 %-nál magasabb kamatot nem állapíthat meg. (35. J. E. D.) 56 Telje8%tés. £6. I. A teljesítés nem a pénz postára adásával, hanem a jogo­sított által történő átvételével tekintendő megtörténtnek. (P. V 1465/1928.) 129 Késedelem. 86. 11. Az adósnak abból a késedelméből, hogy a teljesítést csak az esedékesség utáni második napon eszközölte, nem lehet megállapítani, hogy a felperes fizetési kötelezettségét szán­dékosan megsértette, illetőleg hogy ezzel a fizetési készséget megtagadta. Ehhez a késedelemhez tehát az elengedett köve­telés újból feléledését főzni nem lehet. (P- V. 1465/1928.).. 129 Elévülés. 49. Mivel a felpereseknek kiskorúságukban az atyjuk volt a törvényes képviselőjük, akinek érdeke az ő érdekeikkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom