Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

148 Magánjogi Döntvénytár. A H. T. 81. §. 2. bekezdésében foglalt jogszabály szerint az a körülmény, hogy a felbontást kérő házasfél ellen is forog fenn bonlóok, a kereseti jogot ki nem zárja és így az alperes fenti ténye folytán a felperes kereseli jogosultsága nyilvánvaló, ámde ez a jogszabály nem zárja ki azt sem, hogy a bíró a H. T. 80. §-ban szabályozott viszonylagos bontóok kettős jellege folytán a bontóokot létesítő objektív tényeknek a felperessel szemben is bizonyítva levő tényekkel való összevetése mellett állapítsa meg a kereset megalapítására érvényesített és bizonyított ténynek a házassági viszony feldúltságára vonatkozó hatását (81. §. ind.). Az a férj pedig, aki már a házassági együttélés alatt szerelmi viszonyt folytatott, s aki a házassági életközösséget is eme szerelmi viszonyra tekintettel szakította meg és ezt a szerelmi viszonyt vadházasság formájában az egész per folyama alatt megszakítás nélkül fenntartja s ezáltal ezt az erkölcstelen és a társadalom rendjével összeütközésben levő viszonyt megátalkodottan folytatja, az nem igényelheti annak a kimondását, hogy a feleségnek korábbi megbocsátott, valamint a felperes magatartása folytán menthető viselkedése és rövid hat hétig tartó ágyassági viszonya következtében reá nézve a házassági viszony annyira fel volna dúlva, hogy a további életközösség elviselhetetlenné vált volna. Ennélfogva a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja : a felperest a H. T. 80. §. a) pontjára alapított keresetével a H. T. 80. §. utolsó bekezdésében foglalt jogszabálynál fogva elutasítja. = Ad I. Mjogi Dtúr XI. 210., XVII. 80. — Ad II. A Kúria az első látszatra fennálló bontási igényi — a bontóok relatív természete folytán helyénvaló mérlegeléssel — mintegy kompenzálja a nem érvényesített viszont-igénnyel. 96. /. Az utóbb eljáró polgári bíróság a fegyelmi halóságnak a saját hatáskörében folytatott eljárásának alakszerű helyességét nem bírálhatja felül és köti őt a fegyelmi hatóság jogerős ítéletében történt az a megállapítás, hogy a határozatban megjelölt tényeket a fegyelmileg elítélt elkövette. Nem vonatkoztatható azonban ez, az ügyet a fegyelmi hatóság elé terjesztő jelentésben, valamint a fegyelmi ítéletet felterjesztő kisérő iratban megemlített tényállításokra, mert ezeknek a jelentéseknek a tartalma nem ítélt dolog, az ezekben felhozott tények csak úgy és akkor jöhetnek figyelembe, ha bebizonyíttatnak. — //. Abí-