Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

142 Magánjogi Döntvénytár. továbbá, hogy őt az ottani vörös parancsnok állal megfenyegetve és megfélemlítve a szintén ekként megfélemlílett lelkész elé vezették, ott azonban semmiféle házasságkötési nyilatkozatot nem lett, sőt a szertartás menetét meg sem értette, végül, hogy a másodrendű alperessel jóhiszeműen kötött házasságot; másodrendű alperes pedig szintén jóhiszeműséggel védekezve, azt hozta fel, hogy maga a székesfehérvári direktóriumi elnök is azt mondotta neki, hogy az elsőrendű alperesnek Oroszországban kötött házassága érvénytelen. Annak előrebocsátásával, hogy az alpereseknek jóhiszeműséggel való védekezése ebben a perben jelentőséggel egyáltalában nem bír, elsősorban ügydöntő az a kérdés, hogy az elsőrendű alperes Oroszországban valósággal házasságot kötött-e vagy nem ? A H. T. 413. §-a értelmében ennek a kérdésnek az eldöntésénél azt kell vizsgálni, hogy az elsőrendű alperesnek Oroszországban kötött házassága alaki tekintetben az Oroszországban akkor érvényes törvényeknek megfelelt-e vagy nem ? Idevonatkozóan a kir. Kúria a m. kir. igazságügyminiszternek 10. sorsz. a. elfekvő értesítésében közölt orosz jogszabályok alapján megállapítja, hogy az elsőrendű alperesnek Oroszországban megkötött házassága alaki tekintetben ezeknek a jogszabályoknak megfelel. U. i. abban az időben, amikor az elsőrendű alperes N. T val házasságot kötött, Oroszországban a cári polg. törvénykönyvnek családjogi vonatkozású szabályai voltak még érvényben, amit a forradalmi kormányzat által a személyi állapotokat tárgyazó okmányok, valamint a házassági jog slb. tárgyában 1918. évben kibocsátott rendelet 52. §-ához fűzött az a hivatalos megjegyzés is megállapít, hogy az 1917. évi december hó 20-ik napja előtt kötött azok az egyházi és vallási házasságok, amelyek az azelőtt hatályban volt polg. törvények 5., 12., 20., 31. és 90. §-ában megszabott feltételek és alakiságok megtartásával köttettek érvényesek. Ennélfogva súlytalan az elsőrendű alperes felülvizsgálati kérelmében felhozott az az érvelése, hogy abban az időben a cári jog csak papíron, valóságban azonban nem volt érvényben. A cári polg. tvkv. 31. §-a értelmében magánszemélyek (azaz akik nem orosz katonák, hivatalnokok stb.) házasságot csakis templomban, személyesen, az erre meghatározott napon és órában, két vagy három tanú előtt a lelkész egyidejű esketése mellett, minden tekintetben az igazhitű egyház szabályainak és szokásainak megfelelően köthetnek, amely házasságkötést a lelkészi hivatal vonatkozó könyvébe is be kell vezetni. A kir. Kúria az iratokhoz hiteles magyar fordításban is csatolt