Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 139 nézve elviselhetetlen volt, amennyiben a felperes kicsinyes, zsugori, bizalmatlankodó ember, aki vele szemben rendkívül lealázó módon bánt, az élelmiszereket elzárta, a cselédeket utána való kémkedésre biztatta, a háztartásra kezdetben (1921. aug. 24.) semmit, később kevés pénzt adott, de öt felnőtt egyén élelmezésének kifogástalan ellátása tekintetében túlzott igényeket támasztott és a legdurvább házimunka elvégzését is követelte, továbbá, a válásba való beleegyezésre is igyekezett őt reáveuni, mert egy vagyonos nő személyében jó partié kínálkozik; a házassági életközösség megszakítása (1924. máj. 15.) után pedig a felperes 1924. évi augusztus hó elején az alperest egy vánkos ellopásával alaptalanul meggyanúsította és ugyanebben az időtájban az alperes leányának egy katonatiszt állal való eljegyzése alkalmából az illetékes katonai körleiparancsnoksághoz a házasság meghiúsítása céljából levelet intézett, amelyben a katonai hatóság figyelmét felhívta a jelzett lopási ügyre és a házassági engedély megadásának a felfüggesztését is kérte. Az alperes a felperes ellen érvényesíteni kívánt és a kereset elutasítását eredményező eme tényekkel kapcsolatban használta a fellebbezéséből kiemelt s ez új bontóper megállapítására felhozott kifejezéseket. A bontóper megállapítására felhozott kifejezések azonban a felperes jellembeli tulajdonságaira vonatkozó alperesi tényállítással összefüggésben adattak elő és így azok az ügyre és az ügyfélre vonatkozólag történtek, minélfogva a házastársi kötelesség súlyos megsértésére irányuló szándék azokban felismerhető nem lévén, a fellebbezési bíróság az anyagi jogot helyesen alkalmazta, amidőn a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott bontóokot fennforgónak meg nem állapította és ebből az okból a felperest keresetével elutasította. Bontóok meg nem állapítása folytán tárgytalan a fellebbezési bíróság ítéletének a H. T. 80. §. utolsó bekezdésén nyugvó indokolása. = Ad L Az erőhatalom kiterjesztő értelmezése. V. ö. Mjogi Dtár VII., 163., XIV. 30., XX. 23. 90. A szerző írói hírnevét sérti, ha megkérdezése nélkül egy — a szerző megítélése szerint — kevésbbé sikerült versét közlik. (Kúria 1928. ápr. 25. P. I. 8104/1926. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság helyesen állapította meg a Pp. 80. §-a értelmében, hogy a másodrendű alperes fellebbezé-