Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 127 így fenntartott tulajdonjoga sem lehet, figyelemmel továbbá az 1908 : XLI. t.-c. 2. §-ának 8. pontjában a gyógyszertárak berendezése, munkaszerei, tartályai és gyógyszerkészlete tekintetében megállapított bizonyos fokú korlátozásokra, a fentebb ismertetett szövegezésű foglalás útján a szóbanforgó reáljogú gyógyszertári üzleti jogon (1881 : LX. t.-c. 53. §.) kívül tekinthető-e még valami más is törvényszerűen lefoglaltnak ? Ennek a kérdésnek vizsgálatát a kir. Kúria mellőzi, mert ennek a kérdésnek az eldöntése ezúttal közömbös, mivel az alábbiak szerint mindaz, ami a megtámadott Pk. 5613 1927 14. sz. alapfoglalási és Pk. 6570/1927 3. számú felülvizsgálati jegyzőkönyvek szerint foganatosított végrehajtások alkalmával lefoglaltatött, feloldandó e két foglalás alól. Ugyanis: Az igénylő felperes a végrehajtást szenvedő eladóval a szóbanforgó reáljogú gyógyszertárra, még pedig az egész gyógyszertárra vonatkozóan kötött adásvevési szerződésben jogot nyert arra, hogy a vételárhátralék teljes kiegyenlítése ellenében, a gyógyszertár (a B) alatti szerződés kikötéseihez képest a gyógyszertárra vonatkozó reálüzleti jog meg az átadáskor megvolt felszerelés és gyógyszerkészlet) F. G. tulajdonában visszatartott % részének tulajdonjoga is átruháztassék reá, még pedig tehermentesen ruháztassák át. Az igénylő, felperesnek ez a szóbaníorgó gyógyszertár reá még át nem ruházott 1« részére vonatkozóan a B) alatti adásvevési szerződésben kikötött, tehát élők közötti jogügylettel megszerzett és a gyógyszertár ezen 1 * részének tehermentes átruházására vonatkozó joga akadályául szolgálván annak, hogy a gyógyszertárnak ezt az 1 é részét az eladó F. G. jogosítva leg\en zálogjoggal megterhelni, az igénylő felperesnek ez a joga annak is akadályául szolgál, hogy a gyógyszertárnak erre az V< részére az eladó hitelezőinek, akiket az adósuk (a végrehajtást szenvedő) jogán több jog vagy más jog nem illethet, mint amennyi jog vagy aminő jog az adósukat a végrehajtást szenvedő illeti: joguk legyen foglalás útján zálogjogot szerezni. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság akkor, amikor felperes keresetének helyet adva — azt, ami a fent megjelölt két foglalási jegyzőkönyv szerint lefoglaltatott: — ezek alól a foglalások alól feloldotta. Ezért felpereseket felülvizsgálati kérelmüknek a per főtárgyára irányuló részével mint alaptalannal el kellett utasítani. Ellenben a per és fellebbezési eljárási költséget illetően — figyelemmel az 1881 : LX. t.-c. 98. §-ára — az alperesek felülvizsgálati kérelmének helyet kelleti adni és a fellebbezési bíróság ítéletét ebben a részben megváltoztatva, a per és a fellebbezési