Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)

Magánjogi Döntvénytár. 103 69. Ahhoz, hogy az ingatlant elidegenítő ügylet a vak felet illetően érvényesnek tekintessék, nem szükséges, hogy az ügyletet tartalmazó okirat abban az alakban legyen kiállítva, amely alakban az a vak féllel szemben az 1886: VII. t.-c. 21. §. c) pontja értelmében bizonyító erővel van felruházva. (Kúria 1928. máj. 11. P I. 8629/1926. sz.) Indokok: A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a miatt éltek panasszal, mert a fellebbezési bíróság a 6. sorszámú jegyzőkönyvhöz eredetben csatolt magánokiratba foglalt adásvevési szerződést érvényesnek tekintette, holott az ingatlan elidegenítését tartalmazó adásvételi ügvlet az eladó vakságára való tekintettel a 8820/1918. M. E. sz. rendeletnek és az 1886: VII. t.-c.-nek egybevetett rendelkezései értelmében érvényesen csak közjegyzői okiratban foglaltan jöhetett volna létre. Panaszolták felperesek azt is, hogy a fellebbezési bíróság az okiratba foglalt adásvételi ügy lel megkötését az okiraton szereplő tanuk vallomásával vette bizonyítottnak, hololt abban az esetben, ha az okirat nem szolgálhat az ügylet létrejöttének bizonyílékául, az okiratot előttemező tanti vallomása sem jöhet egyéb alkalmas bizonyítékként figyelembe. A kir. Kúria mindkét irányú panaszt alaptalannak találta. Az 1886: VII. törvénycikk ugyanisavakok által kötött ügyletek érvényességéhez nem kívánja meg az ügyletnek közjegyzői okiratba foglalását s a 21. §. c) pontja szerint csak az okirat által való bizonyítás történhetik csupán közjegyzői okirattal, a vakok által kiállított minden okiratra nézve, amennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen járnak el. E szerint a vak részéről kiállított magánokirat az abban foglalt jogügylet létrejöttét nem bizonyítja még abban az esetben sem, ha az okirat egyébként a Pp. 317. §-ában megszabott alakban van kiállítva, meg van azonban engedve közjegyzői okirat hiányában a vitás jogügylet létrejöttének az okiraton kívül más alkalmas módon való bizonyítása. A 4420/1918. M. E. sz. rendelet megköveteli ugyan az ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez annak írásbalöglalását, egyébként azonban a rendelet az okirat kiállítására nézve nem állapít meg további alaki és tartalmi kellékeket. Ezért a kii'. Kúria gyakorlata szerint ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez csak az kívántalik meg, hogy az elidegenítést kétségkívül tanúsító okirat a felek részéről ki legyen állítva és pedig annak általánosai! ismert legegyszerűbb formájá-