Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1929)
Magánjogi Döntvénytár. 79 az alperes vagyonában a felperes szolgáltatása folytán oly vagyon vagy érték, amely jog szerint a felperest illeti, — az ügyet a a fellebbezési bírósághoz visszautasította, a felülvizsgálati költségnek pedig egyelőre csak a megállapítására szorítkozott s ebből az okból felperesnek a perköltség mennyiségére vonatkozó csatlakozási kérelmével nem foglalkozott. = Hasonlóan: Mjogi Dtár XIV. 25., 26., XIII. í'<. és XVII. 4. 54. /. Az a körülmény, hogy a kölcsön összege az adósnál a kölcsön ideje alatl bekövetkezett pénzkicserélés folytán devalválódott, az adós kötelezettségét nem érinti. — //. Jogszabály, hogy ha az adós a tökén kivül kamatokkal is tartozik, az egész tartozás kiegyenlítésére elégtelen fizetést elsősorban a kamatokra kell elszámolni s az adósnak ettől eltérő rendelkezése hatálytalan. (Kúria 1928. márc. 13. P. VI. 6475 1926.) indokok .... A 2. 7. alatt csatolt, Mohácson, 1920. évi február hó 24-én kelt tartozás átvállalási okjralban az alperes feltéllen kötelezettséget vállalt arra, hogy K. Istvánnak és P. Milánnak 375,800 koronát tevő tartozását, saját tartozásaként fogja az okirat keltétől számított egy éven belül (1921. II. 24-ig) a felpereseknek megfizetni. Alperes vitatta, hogy utóbb ő és B. Ernő közölték az elsőrendű felperessel, hogy az alperes tartozásátvállalása fiktív, mert nem az alperest, hanem B. Ernőt terheli az átvállalt tartozás, s ezt az elsőrendű felperes, annak a kijelentésével, hogy B. neki épp oly jó, mint az alperes, tudomásul vette. A fellebbezési bíróság azonban ezt a vitatott tényt meg nem állapította s ez irányú elhatározását a Pp. 270. §-ának megfelelően megindokolta. S minthogy a fellebbezési bíróság döntése az okszerűséggel nem ellenkezik, a bizonyítékok mérlegelése pedig a felülvizsgálat körébe nem tartozik, a felülvizsgálat szempontjából irányadó a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a 2. '/. alatti okirattal szemben az alperes nem bizonyította, hogy a felperesek őt az abban vállalt kötelezettség alól mentesítették s helyette kötelezettként B. Ernőt elfogadták. Tényként megállapította a fellebbezési bíróság, hogy a felperesek iakóhelyén 1919. évi június havában az ú. n. egyszer