Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

<)4 Magánjogi Döntvénytár. sága nem szünl meg s a holttá nyilvánítás dacára ma is érvénjében fennállónak tekintendő. Az A) és fí) alatt csatolt születési anyakönyvi kivonatok szerint az 1916. évi november hó 20. napján született Erzsébet és 1919. január 1-én született István gyermekek tehát a házasság tartama alatt születetteknek tekintendó'k. (. . . Mint a fejben . . .) Minthogy a gyermekek törvénytelenítése iránt a kecskeméti kir. törvényszék előtt P. 5294,1924. sz. a. folyamatba tett perben mindezideig a nem vitás tényállás szerint jogerős bírói ítélet nem keletkezett: a felperesnek a házasságon kívüli nemzésre alapított gyermektartási díj érvényesítésére a jogalapja hiányzik s így a felperesnek az anyagi jogszabálysértésre alapított panasza alaptalan. = Ptk. tvjav. 96. §. ut. bek.: «A törvényességet megtámadó per folyama alatt másutt nem lehet hivatkozni arra, hogy a gyermek nem (örvényes*. 40. Özvegyi tartás megváltásául kikötött évjáradék jelemelése nem átértékelési alapon, hanem tekintettel a tartás jogi természetére. (Kúria 1927 jan. 28. P. I. 8378/1926. sz.) A kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy 1925. évi február hó 1-től kezdődően az alperest a fellebbezési bíróság ítéletében megítélt évi 24.934,080 korona helyett a fellebbezési bíróság Ítéletében meghatározott negyedévi előleges részletekben lejáró évi 4200 (négyezerkétszáz) Pengő megfizetésére kötelezi, s hogy az alperesnek jogában áll az 1925. évi február 1. után esedékessé vált részletekre fizetett összeget beszámítani. Megváltoztatja a kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét a költségekre vonatkozó részében is, s végrehajtás terhével kötelezi az alperest, hogy tizessen a felperesnzk Ili nap alatt a perben mind a három fokon felmerült költség fejében 1000 (ezer) Pengőt. Indokok: Dr. G. György örökhagyó az 1911. évi december hó 16-án kelt végrendeletében s az ezt módosító 1915. évi június hó 11-én kelt liókvégrendeletében annak az előrebocsátásával, hogy az alperes özvegyi jogának megszorítására vonatkozó jogával élni kíván, az alperesnek özvegysége tartamára a Budapesten Eszterházy-u. 19. szám alatt levő házban lakást és évi 9000 korona tartásdíjat rendelt. Dr. G. György 1919. évi július hó 17-én eihalálozván, a hagyatéka felett 1919. évi december hó 10. napján tartott tárgyaláson egyfelől az özvegy (a felperes), másfelől az általános örökös (alperes) közt egyesség jött létre, amely szerint az utóbbi arra kötelezi magát, hogy özvegyi tartásdíj fejében a végrendeletileg évi 9000 koronában megszabott tartásdíj helyeit visszamenőleg 1919. évi augusztus hó 1-től kezdődően évenként 36,000 koronát fizet az özvegynek.