Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

58 Magánjogi Döntvénytár. (Kúria 1927. jan. 21. P. I. 6335/1925. sz.) Indokok: A nem vitás lényállás szerint egyfelől a felperesek, mint szülők, másfelől az alperesek, mint gyermekeik között 1920. évi szeptember hó 21-ik napján a keresetlevélhez 11) alatt másolatban csatolt, közjegyzői okiratba foglalt örökösödési szerződés jött létre, amelyben a felperesek vagyonukról a haláluk utáni időre rendelkeztek, meghatározván azt, hogy az alperesek mindegyikét tulajdonilag mi illesse meg és hozzájárultak ahhoz, hogy az alperesek tulajdonjoga a nekik rendelt ingatlanokra már ezen szerződés alapján előjegyezhessék, de kikötötték, hogy éltük fogytáig az ingatlanok birtoka és jövedelme őket, a szülőket illeti meg, az alperesek csak mindkettőjük halála után lépnek a vagyon birtokába, addig is köteles az elsőrendű alperes az ő házukba költözni, velük közös háztartásban élni, gazdaságukban szorgalmasan dolgozni, őket megbecsülni, ápolni, gyógykezelletni és holtuk után eltemettelni. Az 1922. évi május hó 3-ik napján a pécsi kir. törvényszéknél P. III. 1895/192-2. szám alatt a felperesek keresetet indítottak az alperesek ellen a most ismertetett H) alatti örökösödési szerződésnek durva hálátlanság okából leendő hatálytalanítása iránt az elsőrendű alperes állal velük szemben tanúsított sérelmes magatartás miatt. Ez utóbbi per folyamán a felperesek és az elsőrendű alperes 192:2. évi október hó 23-ik napján az 1) alatti okiratba foglalt egyességet kötötték meg, amely szerint a 11) alatti örökösödési szerződésben foglalt vagyonátruházást egészben fenntartják, az ingatlanokat a felperesek halála után az alperesek ezen szerződés szerint kapják meg, azonban a kizárólagos használatukra fenntartott Belső Baros-utcai ház kivételével a //) alattiban körülírt összes ingatlanok haszonélvezetét életük tartamára egészben átengedik az elsőrendű alperesnek, aki az ekként részére átengedett haszonélvezet ellenében köteles évenként az egyességben részletesen megjelölt időben az olt meghatározott mennyiségű természetbeni szolgáltatásokat nekik kiadni és az összes ingatlanok után járó közterheket viselni. Ebben az egyességben a felperesek egyúttal kijelentették, hogy az örökösödési szerződés hatálytalanítása iránt indított pert és a másodrendű felperes az általa elsőrendű alperes ellen tett büntető feljelentést visszavonják, aminek következtében ezekben az ügyekben a további eljárás meg is lett szüntetve. A 11) alatti szerződésben haláluk esetére csupán a felperesek részesítik vagyoni juttatásban az alperesekel, az tehát nem kölcsönös, hanem csak az egyik szerződő fél, az alperesek javára szóló örökösödési szerződésnek minősül. Az ezen szerződésben az elsőrendű alperes által vállalt személyes szolgálatok helyett az 1) alatti egyességben kötelezett természetbeni szolgáltatások és átvállalt közterhek pedig nyilvánvalóan kikerülnek az ingatlanok átengedett haszonélvezetének jövedelméből s így az I) alatti egyesség a H) alalti öröklési szerződés fent kiemelt jogi jellegén nem változtatott. Márpedig (. . . mint a fejben , . .). Az I) alalti egyesség pedig a //) alatti öröklési szerződés