Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magd)ijofji Döntvénytár. ben keresetet jogszerűen nem támaszthat, de egyébként is felperesnek a díjlevélen alapuló kereseti követelési igényének alapossága is attól a feltételtől van függővé téve, ha az ajándékozási szerződés a vitatott hálátlanság miatt jogerősen hatálytalaníttatik, ami pedig mindezideig be nem következett: alapos az alperesnek az a felülvizsgálati támadása, hogy a fellebbezési bíróság a fentebb idézett anyagi jogszabály megsértésével mondotta ki ítélelileg, hogy a felperes ((kereseti jog hiányából)) el nem utasítható. A kifejtettek szerint az alperes felülvizsgálati kérelme alaposnak bizonyulván, annak következtében a fellebbezési bíróság megtámadott ítélete megváltoztatandó, s ezzel kapcsolatban a felperes a keresetével elutasítandó volt. = Hasonló : Mjogi Dtár XIII. 70., Ptk. tvjav. bízott, szöveg 1214. §. II. 21. /. Jogszabály ugyan, hogy ha az örökös annak folytán mond le, hogy öröklési igényére nézve ki lett elégítve, lemondása kiterjed az ő örökösére is; ez a szabály azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a lemondó születendő fiának mint a végrendeletben megnevezett örökösnek a végrendeletben rendelt önálló öröklési jogáról van szó. — //. A szolgáltatás részleges eredeti (jogi) lehetetlensége esetében a megosztható ellenszolgáltatás megfelelő része tekintetében a szerződés hatályban maradhat. Tr . (Kúria 1926. dec. 22. P. I. 6875 1926. sz.) A kir. Kúria: a fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja s kimondja, hogy az 1918. évi november hó 23-án kelt E) alatti Ajándékozási szerződés az abban foglalt vagyonátruházás fele része tekintetében érvénytelen, s ennek folyományaképpen az 1918. évi november hó 23-án kelt F) alatti •((Tulajdonközösség megszüntetési megállapodás* alapján az alperes tulajdonául bekebelezett ingatlanok felének tulajdonát a felperesnek visszaítéli, aminek ellenében viszont a felperes köteles az alperesnek a szóbanlévő vagyonátruházásból folyóan teljesített kiadásainak, nemkülönben az ingatlanok értékét növelő és még meglevő beruházások értékének felét megtéríteni. Annak eldöntése végett, hogy az alperes az ingatlanok fele fejében mit tartozik a felperesnek tulajdonába visszabocsátani, s viszont ezzel egyidejűleg a felperes mennyit tartozik az alperesnek megtéríteni: a kir. Kúria az ügyet további tárgyalás és újabb ítélet hozatala végett a fellebbezési bírósághoz visszautasítja. A fellebbezési bíróság ítéletét a költségekre vonatkozó részében hatályon kivül helyezi. A felülvizsgálati kérelmet egyebekben elutasítja, s a csatlakozási kérelem elbírálását mellőzi. A felülvizsgálati eljárásban felmerült költség fejében a felperes részére 80.000,000 K-t, az alperes részére pedig 48.000,000 K t megállapít.