Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

1. A 87. számú polgári döntvény meghozataláig lejárt részletekre ez a döntvény nem alkalmazandó. _, , (Kuna 1926. nov. 3. P. VI. 7646l\ 925. sz.) indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében helyesen méltatott okoknál fogva, a jelen ítéletben megszabott évi kártalanítási járadéknál magasabb összegben való marasztalás az alperesre nézve meg nem okolható méltánytalan volna; ezért annak évi összege megfelelőleg leszállítattott. De ugyancsak nem volna méltányos a 87. számú polgári döntvény meghozataláig, mint a bírói helyesebb jogfelismerés ideje előtti időre nézve alperesnek felértékelt összegben való marasztalása, miként ezt a kir. Kúria hasonló előző perekben már kimondotta; ezért a marasztalás idejének kezdőpontját is 1925. évi július 1. napjában meghatározni és az ezt megelőző időre nézve a felperest keresetével elutasítani kellett. = Bírói gyakorlat megváltozása: Mjogi Dtár XI. 102. L. Hevesi Illés: A jogalkotó judikalúra és a felek (Magy. Jogászegyl. Ért. 268. sz. XXXIV. k. 3. füzet.) 2. Ha a búzavételár kikötése az értékállandóság biztosítása céljából történt, a búza árának előre nem látható s jelentékeny emelkedéséből az eladó vagyoni előnyhöz nem juthat, s tekintettel, hogy a koronaértéke sem romlott, sőt emelkedett, a vételár (hátralék) a szerződéskötésekori búzaértékben fizetendo- (Kúria 4926. nov. 4. P. VI. 7562/1925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság által megállapított és meg nem támadott tényállás szerint a felek az 1924. október hó 26-ik napján kelt adásvételi szerződésben azért kötöttek ki búzavételárat, mert a szerződéskötés idején a korona árfolyama ingadozást mulatott és ezért a szándékuk arra irányult, hogy vételárként értékálló dolog, nevezetesen tiszta búza szerepeljen, hogy ekként egyik fél se károsodjék. Magánjogi Döntvénytár. XX. 1