Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Tarialommutató. XI Lap jogosult félnek vissza kellene szolgáltatnia, feldolgozás ál­tal egészen vagy tetemes részben átalakították. (P. V. 7072/1925.) 5 Teljesítés ideje. 79. 1. A teljesítési határidőt kétség esetében csupán az adós ja­vára megállapítottnak kell tekinteni. (P. I. 8075/1925.)... 129 Pénztartozás. 2. Ha a búzavételár kikötése az értékállandóság biztosítása cél­jából történt, a búza árának előre nem látható s jelentékeny emelkedéséből az eladó vagyoni előnyhöz nem juthat, s tekin­tettel, hogy a koronaértéke sem romlott, sőt emelkedett, a vételár (hátralék) a szerződéskötésekori búzaértékben fize­tendő (P. VI. 7562/1925.) . . 1 Kamat. (L. Kamatelévülés (c. a. a 67. sz. esetet is.) 3. A 8 %-ot meghaladó kamatok ki nem kényszeríthetők, ha nem mindkét fél, hanem csupán a hitelt nyerő adós be­jegyzett kereskedő (P. VI. 7715/1925.) 8 4. I. A felek az 1923 : XXXIX. t.-c-ben megállapított mértékű kártérítést az adós késedelme esetére érvényesen kiköthetik. — II. Az 1923. évi XXXIX. t.-c. 4. §-a 2. bekezdése csak abban az esetben alkalmazható, ba a szerződés vagy bírói ítélet a késedelmi kamatot a, tőketartozásra irányadó forgalmi cikk (termény) mennyiségében, nem pedig annak árában fejezi ki (P. VI. 70/1926.) 3 27. Ahol nincs szó pénzromlásról és annak következtében be­állott kárról, ott az 1923 : XXXTX. t.-c.-ben meghatározott kártérítés mellőzésével csak a törvényes késedelmi (5%-os) kamat ítélendő meg (P. I. 5415'1926.) 48 63. IV. Ha a hitelezőt pénzromlásból eredő kár nem éri, csak a rendes késedelmi kamat ítélhető meg részére (P. VI. 2042/1926.) 101 28. A gazdasági viszonyok állandósulására tekintettel a kir. Kúria most már örökjogi viszonyból járó követelés után is újból 5 %-os kamatot ítél meg. és pedig a lejárat napjától (P. I. 1892/1926.) ' II 10. A bírói gyakorlat szerint kamat a pénz értékének leromlásá­ból előállott kár megtérítése fejében megítélt értékkülön­bözet után nem jár (P. V. 6233/1925.) 15 V alorizáció. í). 11. Bzidőszerint nincs oly törvényes rendelkezés, avagy kiala­kult bírói gyakorlat, amelynél fogva a hitelező a kölcsöntarto­zásnak valorizált (felértékelt) összegben való visszafizetését a pénz időközi leromlása folytán és az esetben is követelhetné, ha az adós fizetési késedelemben nincs. (P. V. 5990/1925.) 12 17. I. Jelzálogjog tőkéje nem értékelhető át akkor sem, ha a

Next

/
Oldalképek
Tartalom