Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

116 Magánjogi Döntvénytár. fenntartására vonatkozólag s a fenntartás céljából a felek vala­melyike, sőt harmadik személyek által tett Ígéretekből sem jogotr sem kötelezettséget alapítani nem lehet. S ebből az okból az egyházi esküvő alkalmával tett s az ilyetén egybekelésre vonatkozólag mindkét részről kifejezésre ju­tóit igenlő nyilatkozat maga sem lévén semmi vonatkozásban sem eljegyzésnek tekinthető s ilyenként elfogadható s a H. T. 3. §-a alá semmi vonatkozásban sem lévén vonható, az eljegyzéstől való visszalépésből kifolyólag érvényesíteni kívánt kártérítési igény alap­jában s általán nélkülözi, a helyes jogalapot. De a felperesnek a keresetben foglalt s e helyen is figye­lembe veendő beismerő nyilatkozatából megállapítható tényállás szerint a felperesnek és az elsőrendű alperesnek ily módon való összeállása azon az alapon történt, mert megismerkedvén egy­mással, megszerették egymást s elhatározták, hogy ilyeténképpen is egybekelnek; a házasságon kívüli nemi viszony tekintete alá eső ily viszonyra történt ilyetén összeállás s öt és fél évig való együttélés alapjában kizárja a felperes nemi érintetlensége és erkölcsi épsége elleni szándékos és jogtalan cselekményre alapí­tott kártérítési igény érvényesíthetését is. = Figyelemreméltó a matrimonium non existens-nek párhuzamba helye­zése a házasságon kívüli nemi viszonnyal, a turpis causa szempontjából. 71. /. A házasság érvénytelenségétől függő jogo­kat a házasság megszűnte után az általános ma­gánjogi elévülés bekövetkezte előtt bármikor lehet érvényesíteni. — //. Semmis házasságban élők kö­zös végrendelete érvényes házasság hiányában ér­vénytelen. — III. Semmis házasság alapján az öz­vegyet az örökhagyó vagyonában özvegyi jog nem illeti meq. Tr, . * (Kuna 1927. jún. 28. P. I. 1989/1927. sz.) Indokok: Az 1894: XXXI. t.-c. 49. és 70. §-ai értelmében a házasság érvénytelenítése iránti pert csak addig lehet ugyan meg­indítani, amíg a házasság nem szűnt meg, ugyanannak a törvény­nek 71. §-a értelmében azonban a házasság megszűnte után bárki érvényesítheti a házasság érvénytelenségétől függő jogait. Minthogy közös végrendeletet az 1876 : XVI. t.-c. 13. §-a értel­mében csak házastársak alkothatnak, az U. János örökhagyó állal az alperessel közösen alkotolt végrendelet érvényessége tehát függ az örökhagyó és az alperes házasságának érvényességétől, viszont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom