Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

110 Magánjogi DönPvénylár. állal visszafizetendő 3592-41 cseh korona tőke után három évet meghaladó kamatot is megítélte. Ez a panasz azonban alaptalan azért, mert az a korlátozás, mely a három évet meghaladó kamatok bírói érvényesítését kizárja, csak a kölcsön és más hitelezési ügyletekből felmerülő, bíróilag meg nem ítélt szerződéses kamatra vonatkozik, de nem vonatkozik oly esetre, mint a jelenlegi, mikor az előbbi állapot helyreállításaként a felperes azt az összeget tartozik megtéríteni az alpereseknek, amelyet a felperes helyett teljesítettek, ilyen esetben pedig a megtérítendő összeg utáni kamat az alperesek által teljesített fizetés idejétől jár. = Figyelemreméltó e határozatban az elvont haszon mennyiségének szabad mérlegelésen alapuló meghatározása; továbbá a megtérítési összeg után 10 évre hálramenő kamat megállapítása a 70. TÜH. nyomán és elvi ellentétben a Ptk. tvjav. (biz. szöv.j 4394. §-ával. L. továbbá Mjogi Dtár XV. U. 68. /. Ha a feltétel bekövetkeztét az a fél, akinek az javára szolgál, a szerződési hűség és bizalommal ellentétes cselekménnyel idézi elő, a feltétel be nem következettnek veendő. — //. Az alkalmazott elhalálozása esetére szóló özvegyi végkielégítés külön kikötés nélkül nem terjeszthető ki öngyilkosság esetére. (Kúria 1927. máj. 13. P. II. 5100/1926. sz.) indokok: Az nem volt vitás a peres felek között, hogy alperes néhai férjét a 2. alatt csatolt megállapodással öt év tartamára vállalatához szerződtette és e szerződés keretében alperes azt is magára vállalta, hogy amennyiben felperes férje ezen alkalmaztatásának ideje alatt elhaláloznék, a tényleges működése utolsó esztendejében élvezett egy évi fizetését fogja felperesnek özvegyi végkielégítés címén folyósítani. E mellett a kir. ítélőtábla még azt fogadta el valónak, hogy felperes férje 1924. október 25-én — mindössze hat hónapi és kilenc napi szolgálat után — öngyilkosság folytán meghall. Ily körülmények között elsősorban az a kérdés kövelelt megoldást, hogy az alperes által vállalt kötelezettség közelebbről mit foglal magában, nevezetesen, hogy az adott esetben az elhalálozás kifejezés alatt az öngyilkosság útján előidézett halál is értendő-e és hogy ekkép alperes a kikötött végkielégítést felperesnek a férj öngyilkossága esetében is fizetni tartozik-e? A szerződések értelmezésére vonatkozó jogszabályaink szerint a szerződések szavai rendszerint közönséges értelmükben veendők