Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

92 Magánjogi Döntvénytár. okiratok tartalmával ellentétes szóbeli nyilatkozatoknak jogi hatályt tulajdonítani nem lehet. — II. Az, hogy a lemondóknak házépítés végett pénzre volt szükségük, még nem hozta őket oly kényszerhelyzetbe, amelynél fogva nyilatkozatukat megszorult helyzet felhasználásával kicsikart jognyilatkozatnak lehetne tekin te n i (Kúria 1927. márc. 3. P. I. 5953/1925. sz.) Indokok: H. János felperes az 1914. évi március hó 1-én, H. Lajos felperes pedig az 1915. évi június hó 19-én kiállított «Nyilatkozat»-ban szüleik kívánságára kijelentették, hogy az apjuktól H. Józseftől kapott 8000-8000 K-val, úgy apai, mint anyai osztályrészükre nézve teljes kielégítést nyertek és testvéreik javára a szülőik utáni mindennemű, tehát a kölelesrészre vonatkozó igényükről is korlátlanul, jogfenntartás nélkül lemondtak. Helyesen mutatott rá a fellebbezési bíróság arra, hogy amennyiben a szóbanlévő ((Nyilatkozatok)) kiállítása alkalmával a felperesek tettek is jogfenntartást tartalmazó szóbeli kijelentéseket, ezeknek mint az írásbeli okiratok tartalmával ellentétes szóbeli nyilatkozatoknak jogi hatályt tulajdonítani nem lehet. Felhozták a felperesek a perben, hogy ők az említett ccNyilalkozat))-okat kényszerhelyzetben állították ki. amennyiben H. János felperesnek egy bérlet céljára, H. Lajos felperesnek pedig házépítésre pénz kellett, szüleik azonban csak az említett cNyilatkozat»-ok kiállítása ellenében voltak hajlandók nekik pénzt adni. Ámde az a körülmény, hogy a felpereseknek az említett célokra pénzre volt szükségük, még nem hozta őket oly kényszerhelyzetbe, amelynél fogva szabadon ne választhattak volna a között: vájjon igénybe veszik-e azt a kedvezményt, hogy a szüleik által felajánlott, de törvényes osztályrészüket esetleg ki nem elégítő vagyoni értéket nyomban még a szülők életében megkapják egyéb öröklési igényeikről való lemondás ellenében, avagy a végből, hogy törvényes osztályrészüket hiánytalanul megkapják, várnak-e addig, amíg szüleik halála bekövetkezik. Nem lehet tehát szó az adott esetben oly megszorult helyzet felhasználásával kicsikart jognyilatkozatról, amelynél fogva a jognyilatkozatot érvénytelennek kell tekinteni. = Ad I. Okirat és szóbeli nyilatkozat viszonyáról I. Dtár r. f. VI. 52. VIII. 164., XIII. 38., XVI. 45., XVII. 109., XXII. 96., XXVIII. 103.; Dtár új f. IV. 16., XV. 117., XXV. 8., XXVI. 78., XXXVI. 51.; Dtár III. f. VI. 14, XI. 101., XIII. 12., XIV. 120.; Dtár IV. f. I. 225. Az egész kérdésről: (Szászy) Schwarz Mjogi Fejteg. I. 57.—80.1. — Ad II. Jogellenes fenyegetés és lelki kény-