Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1928)

Magánjogi Döntvénytár. 77 sem éri el a két haránt ujjnyi kitérést s ezzel kapcsolatban a jobb váll valamivel alacsonyabb, mint a bal s a gerincoszlop is némi csavarodást szenvedett, azonban a mellkasi szervekben kóros elváltozás, különösen tüdőbaj nincs jelen, s a medence bár kissé ferdén áll, de méretei rendesek s így az alperesnél a gerincoszlop oldalirányú elferdülése áll fenn, amely azonban csupán oly fokú, hogy felöltözött állapotában még orvos által sem vehető észre, s hogy ez átörökölhető-e, a tudomány mai álláspontja szerint meg nem állapítható. A szakértői vélemény szabad mérlegelésének a megállapított tényállásban jelentkező eredménye pedig nem tárgya a felülvizsgálatnak. E tényállás ellen a felperes állal érvényesíteni kívánt az a támadás tehát, hogy az egybehangzó szakvéleményt előterjesztő orvosszakérlők fiatal koruknál fogva sem bírhatnak azzal a tapasztalattal és ítélőképességgel, mely ily kérdés eldöntésére szükséges s ebből az okból véleményök a felperesre nézve nem megnyugtató, az orvosi vizsgálat tárgyi adataiból okszerűleg folyó s az élet tapasztalataival sem ellentétes orvosszakértői véleménnyel szemben, nem törvényes alapon nyugvó s a három orvosszakértő teljesen egybehangzó véleményével szemben az igazságügyi orvosi tanács felülvéleményének kikérésére alapul nem szolgálhat: az erre vonatkozó bizonyításkiegészítés mellőzése tehát alaki jogszabálysértés nélkül történt. Az ekként a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás alapján pedig a kir. Kúria felismerése szerint is helyes következtetéssel állapítható meg az, hogy az alperesnél megállapított gerincoszlop-elferdülés, mint testi fogyatkozás testi és élettani jellege és minősége szerint nem tekinthető oly lényeges személyi tulajdonságnak, hogy az eset körülményeinél fogva az a házasság megtámadásának törvényes alapjául szolgálna. Maga a panaszolt testi fogyatkozás tehát lényeges személyi tulajdonságnak tekinthető nem lévén, az arra vonatkozó megtévesztésre, mint nem lényeges ténykörülményre, felhívott tanuk kihallgatásának mellőzése alaki jogszabálysértés nélkül történt. = Házasság megtámadása megtévesztés miatt: Mjogi Dtár XIX. 52., XVIII. 52., XII. 04., X. 120., Dlár IV. í. II. 234., Dtár III. f. XXVII. 51. 5J. A nőnek a háztartás vezetésére joga van, ettől való eltiltás jogos ok a különélésre. (Kúria 1927. íebr. 3. P. III. 3242/1926. sz.) indokok: Nem vitás a felek között, hogy ők a felperes édesanyjának a lakásában folytatták házaséletüket és hogy az alperes