Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

86 Magánjogi Döntvénytár. a jóváhagyásnak a bekövetkeztétől feltételezetten, a jóváhagyás bekövetkeztével pedig — még pedig visszahatóan — feltétlenül kötelezővé vált. = Gyámhatósági jóváhagyás visszaható hatálya Mjogi Dtár XVIII. S3.r XI. 160. 34. 'Az elcsábított leánynak oly összeg jár kártérítésül, melynek birtokában férjhezmenésének az esélyei abban az arányban növekednek, mint amelyben azokat a csábító jogellenes cselekményével csökke n tette (Kúria 1925. dec. 3. P. III. 6331 1924. sz.) indokok : A fellebbezési bíróságnak támadás hiányában a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ítéleti tényállása szerint alperes 1916. év őszén a feleségének alig 14 tik életévét betöltött testvérhugát, kiskorú K. Erzsébet felperest gondozás és nevelés végett magához vette, 1919. évi november hó 19-én azonban felperes az alperes házát elhagyta s 1920. évi augusztus hó 6-án. vagyis 15 éves és 3 hónapos korában egy Imre utónevű fiúgyermeknek adott életet. * A gyermek tartása iránt folyamatba tett perben a szegedi kir. ítélőtábla P. II. 1721/1923/13. szám alalt hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy alperes a kiskorú felperessel a vélelmi időben nemileg közösült s ebből lölyólag az alperest, mint a gyermek vélelmezett apját a gyermek javára tartásdíj fizetésére kötelezte. Az állandó bírói gyakorlatban kifejezésre jutott jogszabály értelmében pedig a házasságon kívül született gyermek nemzőjének az vélelmezendő, aki a gyermek anyjával a gyermek fogamzásának idejében közösült s ezzel a kizárólagos jellegű vélelemmel szemben arra. hogy a fogamzás idejében megtörtént közösülés ellenére a gyermek nem alperestől, hanem mástól származott, bizonyításnak helye nincs. Ennek a bizonyításnak mellőzésére alapított alperesi panasz ennélfogva alaptalan s a felülvizsgálat szempontjából alperesnek az a további panasza is tárgytalanná váll, amely szerint a fellebbezési bíróság a Pp. 371. §-ának a felek esküre bocsátását szabályozó rendelkezését, sértette meg, mert a házasságon kívül született gyermek alperes által való nemzésének a gyermektartási perben már jogerősen eldöntött kérdésében a fellebbezési bíróság ebben a perben minden szükség nélkül bocsátotta felperest vallomásának esküvel való megerősítésére. Alperesnek további panasza szerint a fellebbezési bíróság a