Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 1$ tattá volna, a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint pedig nincs bizonyítva az, hogy elsőrendű alperes bírta reá a felperes által állított módon másodrendű alperest arra, hogy felperest elhagyja. A fellebbezési bíróság ítéletében a Pp. 270. §-ának megfelelően előadta azokat az okokat, amelyek idevonatkozó meggyőződését előidézték, minélfogva ítéleti tényállásának megállapításával nem sértett jogszabályt. A tényállásnak jogszabály sértése nélkül történt megállapításával szemben felperesnek a felülvizsgálati kérelemben foglalt ama puszta kijelentése tehát, hogy a kihallgatott tanuk vallomásából elsőrendű alperesnek a házassági élet feldúlása körüli eljárása beigazoltnak vehető, figyelembe nem jöhet s így alaptalan felperesnek az a panasza, hogy az elsőrendű alperes ellen indított keresetével jogszabály megsértésével utasíttatott el. = A menytartási kötelezettség nagyjelentőségű kiterjesztése. Voltaképfelelősség családjogi tiltott cselekményben való részességből, így részben már Mjogi Dtár VIII. 8. Menytartásról egyébként Mjogi Dtár XII. 161., X. 197., 199., IX. 58. 27. A házastárs nem tartozik követni házastársát oly lakásba, melyben utóbbin kívül ennek anyja, nővére, ennek férje és gyermeke laknak — következésképpen nem mondható ki szándékos és jogos ok nélküli elhagyásban vétkesnek az a házastárs, ki a bírói felhívásnak csak azért nem tesz eleget, mert a másik fél őt ily lakásba hívja vissza. (Kúria 1925. nov. 25. P. III. 33/1925. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság tényállásként megállapította,, hogy felperes az alperes tagadásával szemben mivel sem bizonyította azt az állítását, hogy alperes vele gorombáskodott s hogy kiverte a közös lakásból. Ebből a tényállásból a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést vonta le, hogy felperes igazolatlanul szakította meg alperessel az életközösséget. A fellebbezési bíróságnak további lénymegállapítása szerint, egy héttel azután, hogy felperes az életközösséget megszakította és a hidas elszállítása végett a volt közös lakáson megjelent, alperes kiszórta a felperes szerszámait, felperest szidalmazta s azt kiabáltM, ((elküldtem az uramat, mert nem tudott cipőt vennb. Ebből a tényállásból a kir. Kúria eltérőleg a fellebbezési bíróságnak fentebb érintett jogi álláspontjából, azt a jogi követ-