Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

34 Magánjogi Döntvénytár. ha felperes megelőzően vagy egyidejűleg kifizeti alpereseknek — vagy a kiűze­tésnek alperesek személyében rejlő akadálya esetében javukra bírói letétbe he­lyezi a 650,000 K vételárhátraléki tőkét, 1922. évi augusztus hó 1-ső napjától számított fi°/o kamatjával és azzal az értékkülönbözettel együtt, amely érték­különbözet a (500,000 K vételárhátraléki tőkének az 1922. évi október hó 4. napján a zürichi tőzsdei jegyzés szerint volt értéke és a tényleges kifizetéskor vagy birói letélbehelyezéskor leendő értéke között fog fenforogni; arra az esetre, ha felperes a jelen ítéletnek részére történő kézbesítését a követő nappal kez­dődő 15 nap alatt a fenti összegeket alpereseknek sem ki nem fizeti, sem pedig javukra bírói letétbe nem helyezi, alperesek feljogosítlatnak arra, hogy a fent körülírt ingatlanok tulajdonjogának felperes javára leendő bekebelezésére alkal­mas okirattal felszerelt kielégítési végrehajtási kérvény útján a fenti összegek­nek behajtása végett felperes ellen kielégítési végrehajtást kérhessenek, amely esetben a teljes kielégítés esetén lesz a kérdéses ingatlan a felperesre telek­könyvileg átruházandó ; a per, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási költségeket a peres lelek között kölcsönösen megszünteti. indokok: Az elsőbíróság ítéletében megállapított, a fellebbe­zési bíróság által elfogadott és a felek által meg nem támadott ténymegállapítás szerint alperesek 1922. évi október hó 4. nap­ján eladták a pécsi 709. sz. tkvi betétben foglalt A. I. 1., 2. sor­szám alatti 3137. hrsz. kertjüket, meg 3138. hrsz. házukat és udvarukat felperesnek 750,000 K-ért az A) alatt egyszerű máso­latban csatolt ((szerződés tartalmának megfelelően)) tehát akként, hogy a vételárból 100,000 K-át foglalóul lefizettek, a vételárnak ezt meghaladó 650,000 K-át tevő hátralékára nézve pedig ebben az A) alatti szerződésben kikötötték, hogy azt a vevő (aki a há­zat már 1922. évi augusztus hó 1-én birtokába vette) 1922. évi augusztus hó 1-től számított 6% kamatával együtt ((legkésőbben a hozzáintézett szóbeli vagy írásbeli felszólítás vételétől számított 14 nap alatt)) köteles alpereseknek megfizetni ; felperes 1923. évi április hó 9. napján — anélkül, hogy a vételárhátralék megfize­tésére felhívást kapott volna, felajánlotta alpereseknek a 650,000 K vételárhátralékot — azonban alperesek annak felvételét — a pénz értékének időközben bekövetkezett csökkenésére való hivatkozás­sal — megtagadták, mire felperes a vételárhátralékot, kamatjá­val együtt, alperesek javára bírói letétbe helyezte és ellenük 1923. évi április hó 17. napján megindította a tulajdonjog be­kebelezésére alkalmas okirat kiadására irányuló jelen pert. Ezt a ténymegállapítást a kir. Kúria az alakilag valódinak beismert A) alatti szerződés tartalma alapján kiegészíti azzal, hogy felperes a háznak és az udvarnak már 1922. évi aug. hó 1-én történt birtokba vétele után, a kertet 1924. évi október hó 4-én szintén birtokába vette; továbbá azzal, hogy a magyar korona értéke a zürichi tőzsde jegyzése szerint az A) alatti szerződés keltekor, 1922. évi október hó 4-én 21 % svájci franknak, a vételárhátralék felajánlásakor: 1923. évi április hó 9-én pedig már csak \V-jt svájci franknak felelt meg 100 K-ánként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom