Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 26 hozatott meg, nogy a másik vagyonára törő hitvestárssal szemben bizalommal viseltető házastársnak oltalmat biztosítson. Jelen esetben azonban, amikor a nő férjének nyilvánvaló érdekében cselekszik akkor, amikor a férj vagyonának nagy részét megmentendő, ugyanannak csekély részét, bár közokiratban foglalt meghatalmazás nélkül, pusztán levélbeli meghatalmazás alapján eladja, az ekként vagyonmentést célzó ezt az eljárását, a törvény szellemét tekintve, a férj szempontjából érvénytelennek kimondani nem lehet, Eltekintve azonban attól, hogy a fellebbezési bíróság a közokirat hiányára való tekintet nélkül lényegileg azért mondotta ki az ügyletet érvénytelennek, mert a távollét miatt gondnokság alá helyezettnek gondnoka, csak vagyonkezelésre és nem egyszersmind a gondnokolt vagyonának elidegenítésére van feljogosítva s ha a gondnok ennek dacára a gondnokolt vagyonát elidegeníti, úgy az e tárgyban létesült ügylet a gondnokoltra vonatkozólag joghatállyal nem bír, alpereseknek fennlebb vázolt felülvizsgálati panasza azért alaptalan, mert az 1886. évi VII. t.-c. 23-ik $-nak b) pontja, minden kivételre való lekintei nélkül rendeli azt, hogy a házastársak között ingatlan vágjon elidegenítésére, vagy megterheltetésére szóló különös meghatalmazás érvényességéhez közjegyzői okirat szükséges. Midőn megjegyzi a kir. Kúria azt, hogy a felülvizsgálati kérelemben kiemelt az a körülmény, hogy az eladott ingatlan a házasság tartama alatt szereztetvén, közszerzeményt képez, hogy tehát annak felél, a felperes neje, mint sajátját árúba bocsáthatta — a perben eddig le nem tárgyalt oly .új kérdés, amelyet a Pp. 535. §-ban foglalt rendelkezés értelmében, a felülvizsgálati eljárásban figyelembe venni nem lehet, — alperesek felülvizsgálati kérelmét, mint e részben is alaptalant, annyival inkább elutasítani kellett, mert a felperes és neje között a házasság fennáll, a felperes neje tehát férje ellen közszerzeményi igényt nem érvényesíthet. Ami már most a felperesnek a vételár elrendelt valorizációja miatt emelt azt a felülvizsgálati panaszát illeti, hogy miután ő a megtámadott szerződés megkötéséhen semminemű részt nem vett, a vételár az ő kezébe nem jutott s ha az az állítólagos tartozásainak törlesztésére fordíttatott is, az, mint szükségtelenül teljesített, figyelembe nem vehető azért, mert a fizetések teljesítésekor moratórium volt s a hitelező pénzintézet székhelyének ellenséges megszállás alá kerülte után úgy mint más adós, az ezen megszállás okozta helyzet előnyeit ő is élvezhette volna akként, hogy minden két korona helyett egy leit tartozott volna fizetni akkor, amikor Amerikából hazatért, ezt a panaszt a kir. Kúria alaposnak találta. •