Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 13 gyámot is kinevezhet, aki a Pp. 731. és 70k. §-ainak egybevetett rendelkezései értelmében a gyámhatóság meghatalmazása alapján a fél jogait gyakorolja s perbelépésének következményeként a pervesztes felperessel szemben a I p. 774. és 731. §-ai értelmében a perben felmerült költségeinek megtérítését is követelheti. Tr . (Kuria 1925. nov. 20. P. III. 6780/1924. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint felperes első házasságából születelt és első nejének halála után egy anyai nagyanya gondozása alatt állott kiskorú József utónevű gyermekét másodízben történt nősülése után alig négy éves korában nagyanyjától elvette, több éven át második feleségének távoli vidéken lakó szüleinél helyezte el, ahol a gyermek iskoláztatását elhanyagolták és ahol kellő felügyelet hiányában rühös lett. A gyermek anyai rokonságának közbenjárására felperes kiskorú fiát 4921. év tavaszán ismét magához vette ugyan, de az 1922. évi november 8-ig terjedő abban az időben, melyben a gyermek az ő házánál tartózkodott, úgy felperes, mint második felesége durva szitokkal illették, mindketten minden ok nélkül megverték s kellő élelmezéséről nem gondoskodtak. Több ízben megtörtént, hogy a gyermek az iskolából hazajőve kenyeret kért, kenyér helyett azonban mostohaanyja a felperes jelenlétében megverte és ennivalóért a nagyanyjához utasította, 1922. év elején pedig felperesavasúti szolgálatból elbocsáttatván, második nejével gyümölcskereskedést folytatott, ebből a célból nejével sokszor volt úton s míg ettől született leányát rendszerint magávaNitte, kiskorú fiát felügyelet és élelem nélkül otthon hagyta és a lakásból kizárta. Tényként állapította meg végül a fellebbezési bíróság azt is, hogy felperes kiskorú fiát késő őszi időben könnyű ruhában a házból kiküldötte, a gyermek methült s ezt követő súlyos betegségében a nagyanyjánál fekvő fiút meg nem látogatta. Felperes a fellebbezési bíróságnak ezt az ítéleti tényállását, mint, a perben kivett tanúvallomások téves mérlegelésének az eredményét támadta meg; jegi álláspontja szerint helytelen ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a jogi következtetése is, amely szerint ő szülői kötelezettségeit kiskorú gyermekével szemben súlyosan megsértette. A panasz nem helytálló; mert a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás a perben mindkét fél által megajánlott bizonyítás lényeges adatainak gondos és az ellentétekre is kiterjedő