Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

6 Magánjogi Döntvénytár. A fenti döntés következtében feleslegessé vált annak az elbírálása, hogy L. Hermann leveleinek tartalmából tekintettel az általa írt 3. •/. alatti levélnek az eljárást szorgalmazó közlésére is, lehet-e a megkötött házasság jóváhagyására következtetni. = A budapesti kir. ítélőtáblának a magyar hadifoglyok részéről Oroszországban kötött ú. n. szovjet-házasságok érvényét megtagadó ez a jogerős határozata a nemzetközi magánjog szempontjából nagyjelentőségű, mert az idegen jog alkalmazásának előfeltételéül az illető állam jogrendszerének elismerését követeli meg. 2. Nem lehet a volt férjet elzárni attól, hogy volt feleségének az ő neve használatától bírói ítélettel való eltiltását érdemetlenség címen kérhesse akkor, ha volt felesége a házasság felbontása után oly botrányos viselkedést tanúsít, amelynél fogva volt férje nevének további viselése az utóbbi érdekeinek nyilvánvaló sérelmével járna. (Kúria 1925. ^nov. 13. P. III. 6417 1924. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és kimondja! hogy felperes keresetével a fellebbezési bíróság ítéletében felhozott okokból e nem utasítható. Ehhez képest a kir. Kúria a fellebbezési bíróságot az ügy érdemében további eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. Indokok: Felperes keresete arra irányul, hogy volt felesége az alperes, akit a bíróság a házasságot felbontó ítéletben az ő nevének viselésére feljogosított, e név viselésétől érdemellenség okából elliltassék, mert a házasság felbontása óta oly botrányos viselkedést folytat, amely annak következtében, hogy az ő nevét használja, alkalmas arra, hogy Őt (felperest) társadalmi állásában lehetetlenné tegye. A kir. ítélőtábla, mint fellebbezési bíróság felperest keresetével elutasította, mert nincsen olyan anyagi jogszabály, amely szerint a H. T. 94. §-a alapján a férje nevének viselésére feljogosított nő e jogának gyakorlásától érdemetlenség okából megfosztható lenne; továbbá mert a névviselésre feljogosító bontó ítélet jogereje is útjában áll annak, hogy újabb perben a no a névviseléstől elliltassék. A kir. Kúria a fellebbezési bíróságnak ezt a jogi álláspontját nem tartja helytállónak. A. nőt ugyanis a magyar jog szerint a házasságkötés lénye alapján férjének neve illeti meg s e nevet megtartja férjének halála ulán özvegysége idejére "is mindaddig, amíg újból férjhez nem megy.