Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 83 52. Házasság érvénytelenítése megtévesztés okából, mert a nő tudta, hogy eskórban szenved s azt a férjjel a házasságkötés előtt nem közölte. (Kúria 1926. jan. 49. P. III. 2997/1925. sz.) Indokok: Alperes felülvizsgálati panasza szerint jogszabályt sértett a fellebbezési bíróság azzal, hogy az ő betegségét és annak a házasságkori fennforgását laikus tanuk vallomására támaszkodva állapította meg és az orvosi véleményeknek az Igazságügyi Orvosi Tanácshoz való felterjesztését is mellőzte. \ A panasz nem helytálló. Mert a fellebbezési bíróság a per során kihallgatott tanuk vallomásának perrendszerű mérlegelésén kívül az orvosszakértők és ezek között főként dr. B. László egyetemi tanár véleménye alapján jutott arra a meggyőződésre, hogy alperes már a házasság megkötésének idejében eskórban szenvedett. Már pedig dr. B. László orvostanár ebben a véleményében nemcsak azt emeli ki, hogy a tanuk vallomában leírt és az alperesen előzőleg észlelt rohamok az epileptikus rohamok tüneteinek felelnek meg, hanem a per folyamán elrendelt klinikai megfigyelés alatt alperesen erőt vett roham lefolyásának közvetlen orvosi megfigyelése alapján állapította meg, hogy alperes a megfigyelés időtartama alatt is a typusosnak mondható epilepsiás rohamon esett át. Nem férhet ennélfogva aggály az orvosszakértőknek az alperes közvetlen megvizsgálása alkalmával észlelt és ezt megelőzőleg a tanuk által bizonyított tényekből levont ama következtetés helyességéhez, amely szerint alperes eskórban szenved és a házasságkötéskor is abban szenvedett. Ebből az okból a kir. Küria sem látja szükségét annak, hogy az orvosszakértők véleménye az Igazságügyi Orvosi Tanács által felülvizsgáltassék. Alperes nem támadta meg a fellebbezési bíróságnak azt az ítéleti tényállását, amely szerint eskóros betegségéről tudott, ennek dacára azt a vele házasságra lépni szándékozó felperessel a házasság megkötése előtt nem közölte. A Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásban is irányadó ebből a tényállásból pedig helyes a következtetés arra, hogy alperes részéről a házassági jogról szóló törvény 55. §-ában foglalt megtévesztés esete fennforog, a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése tehát, amellyel a felek házasságát a H. T. 55. §-ában meghatározott megtévesztés alapján érvénytelennek nyilvánította, az anyagi jognak megfelel. = Megtévesztés elhallgatással: Mjogi Dtár XVIII. XVI. 7., XII. 64. 6*