Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XIX. kötet (Budapest, 1927)

Magánjogi Döntvénytár. 77 nek eladott ingatlan kisajátítását elhatározta, a felperesek által fizetett vételárt jogosulatlanul tartották meg, a felperesek által ezt megelőzően fizetett 2900 K után, tehát ettől az időtől felperesek­nek késedelmi kamatot kötelesek fizetni; s minthogy felperesek keresetükben kártérítést követeltek, melynek összege a részükre megítélt összeget lényegesen meghaladja, az a körülmény, hogy felperesek a kártérítési összeg után csak későbbi időponttól kér­ték alpereseket kamat fizetésére kötelezni, nem szolgál akadályául annak, hogy az előbbi állapot helyreállításául megítélt tőke után a kamat korábbi időtől kezdődően ítéltessék meg. Alapos tehát felpereseknek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíró­ság az általuk 1913. évi augusztus hó 28-án fizetett 2900 K vételár részlet után a kamatot jogszabálysértéssel ítélte meg csak 1919. évi november hó 28. napjától 1917. évi június hó 1. napja helyett, = Obligatio judicati módosulása és megszűnése 1. Mjogi Dtár XVIII. 64., XVII. 55., 58., (valorizáció) X. 25—26. 48. Ha a szolgáltatás oszthatatlan, az ügylet­nek az adósok egyike részén fennforgó érvénytelen­sége az egész ügyletet érvénytelenné teszi ugyan, de erre nem hiuatkozhatik az az adóstárs, ki az ellen­szolgáltatás felvétele és elköltése által «az ügylet egységét maga bontja meg». (Kúria 1926. febr. 11. P. V. 3553/1925. sz.) Indokok: Felperesek felülvizsgálati kérelmükben lényegileg azt panaszolják, hogy a fellebbezési bíróság, amikor felpereseket keresetükkel elutasította, megsértene azt a jogszabályt, hogy több társtulajdonos közös tulajdonához tartozó ingatlanra létrejött egy­séges adásvételi ügylet fennforgása esetén, az adásvételi ügylet nem a társtulajdonosok valamelyikével szemben való érvénytelen­sége, a másik vagy a többi társtulajdonos illetményére vonatko­zóan is maga után vonja az ügyletnek az ő jutalékaikra vonatkozó érvénytelenségét is; hogy továbbá a szerződő felek a kiskorú szer­ződő fél nevében kötött ügylet érvényét gyámhatósági jóváhagyás­tól tették függővé, abban az esetben, amennyiben az ellenkező kikötve nem volt, a gyámhatósági jóváhagyás hiánya a szerződés­nek egészben való hatálytalanságát vonja maga után. Felpereseknek ez a panasza nem alapos; mert az adásvé­teli ügyletet a szerződő felek a kiskorú eladók nevében gyám­hatósági jóváhagyástól függően és attól feltételezetten kötötték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom