Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVIII. kötet (Budapest, 1926)

20 Magánjogi Döntvénytár. sen hitelviszonyokra, úgy arra is, hogy az átruházott ingatlanok az ajándékozók tartási kötelezettségével terhelve vannak és hogy ez a kötelezettség az átruházónak özvegye, a felperes anyja irányában még ma is fennáll, végül, hogy a pénz leromlásából eredő hátrány nem eshetik csak az egyik félre, a kir. Kúria a felperes kötelesrészének kiegészítésére szolgáló értékel a méltányossághoz képest kerek összegben 8Va millió koronában állapította meg. Az adófizetésre irányadó átszámítási kulcs szerint 500 aranykoronának megfelelő fenti összegben és azután a mai naptól számítandó 8% kamatban kellett ezek szerint az alpereseket a fellebbezési bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával a felperes kötelesrészének kiegészítése címén marasztalni. Felemelt összegről lévén szó, az 1923: XXXIX. t.-c. 3. §. rendelkezése értelmében csak 8% kamat és csak a mai naptól számítva volt megítélhető. A teljesítési határidő pedig a fentebb felhozott méltányossági okokból volt hat hóban megállapítandó. II. (Kúria 1925. jan. 21. P. I. 2455/1920. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja s a másodrendű alperest végrehajtás terhével arra kötelezi, hogy a felperesnek kötelesrész kiegészítése fejében 7.000,000 K-t a mai naptól számítandó 8% kamatokkal !50 nap alatt stb. megfizessenek. A kötelesrészre vonatkozó fenti intézkedés következtében a fellebbezési bíróság ítéletének a csömöri 102. sz. tlkkvi betétben foglalt ingatlanok tulajdonjogi bekebelezése és birtokbaadása lelől rendelkező része akként módosul, hogy a felperesek javára ezeknek az ingatlanoknak nem része, hanem i,'s-aá része ítéltetik meg. Indokok: Felperesek keresetükben előadták, hogy apjuknak a néhai Zs. Mária örökhagyóval fennállott házassága alatt keletkezett közszerzeményi vagyonnak az apjukra eső felét követelik az alperesektől, azért, mivel ez a vagyonát a D) alatti szerződéssel az örökhagyónak elajándékozta, esetleg eme vagyon értékből kötelesrészük megítélését kérték. — — A fellebbezési bíróság (budapesti kir. ítélőtábla) a felperesek kötelesrészét természelben ítélte meg és ebbeli ítéleti rendelkezésének indokolásául felhozta, hogy az alperesek jogelődének elajándékozott ingatlanilletőség a hagyatékban természelben megvan, s ugyanezen betélbeli ingatlanból a felperesek az anyjuk után megítélt közszerzeményi illetőség címén természetben részesülnek, így a kötelesrészük készpénzbeli megítélése a felek közt a vagyonállapot végleges rendezését úgy sem jelentené, végül, mert a világháborúval előállott rendkívüli értékemelkedés és az árak szokatlan eltolódása mellett méllánytalan volna, hogy a felperesek kötelesrészével szemben hatálytalan ajándékozás óta be-