Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár állott, és mert ezzel szemben az alperesek nem mulatták ki. hogy az n kár, amelyből a felperes kártérítési igényéi származtatja, az ajándékozás után következett be. Az a körülmény, hogy sem az alperesek, sem néhai özv. (). Lajosné az ajándékozáskor nem tudták, hogy a felperes ezt a követélést támasztani fogja ; továbbá az a körülmény, hogy a felperes csak néhai özv. 0. Lajosné halála után perelt, a felperes követelési jogát nem . szünteti meg. mert a megajándékozott a hitelező irányában akkor is felelős, ha a követelés fennállásáról nem tudott, sőt felelősségét az sem zárja ki. ha az ajándékozó nem tudott a követelés fennállásáról ; továbbá, mert a felperes néhai özv. 0. Lajosné haszonélvezeti jogának fennállása alatt kártérítést különben sem követelhetett volna. A kártérítés a mulasztásnak a következménye, miért is nem szüntette meg a felperes követelési jogát az a körülmény sem, hogy a haszonélvezet tartama alatt sem ő, sem pedig jogelődei néhai özv. 0. Lajosné gazdálkodása ellen fel sem szólallak. = Ad 1. V ö. ptk. t\jav. 54-Ü. §. .Nincs indokolva, mién ne lehetne a haszonélvező ellen, már a haszonélvezel ideje alatt fellépni. Más az. hogy az elévülés csak a haszonélvezet megszűntével kezdődik (ptk. tvjav. 532. §.). — Ad II. L. Mjogi Dtár X. IX. 117., 118., VIII. 91., 137.. 166., 230. és az ott idézetleket. 47. Ha a megrendelő valamely munka elvégzésére tudva nem szakértő egyént alkalmaz: gondatlansága miatt az ebből eredő kárt a kártevővel megosztva viseli. (Kúria i924 2, p || ,943/1923 sz) Indokok: felperesnek felülvizsgálati kérelme folytán . . . csak az a kérdés várt eldöntésre, hogy a fellebbezési bíróság a kártérítésre irányadó anyagjogi jogszabályokat helyesen alkalmazta-e akkor, amidőn a perlárgya tanyai gunyhónak összeomlása folytán felperes, mint megrendelő által igényelt kártérítési összeget az alperes vállalkozó terhére esak felerészben ítélte meg . . . Való ugyan, hogy a felperes megrendelése folytán az alperes közönséges falrakómunkás által épített tanyai gunyhó összeomlását az okozta, hogy a falazat alsórésze omlós, futóhomokból készült, amelynek fölébe került aztán a nehezebb kötöttebb föld, ennek a földnek sólya alatt a szalma elporladása után, a fal alsó része kifutott. De az is lényállás, hogy az alperes vállalkozó egyszerű parasztember, aki az ilyen falrakásokkal foglalkozni szokott, azonban az építészekre megszabott törvényes képesítéssel nem bír. Ebből pedig nem nyilván helytelen az a ténykövelkeztetése Magánjogi Döntvénytár. XVII. •>