Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)
50 Magánjogi Döntvénytár. 34. Abban az esetben, amikor valamely törvényes okból az előbbi állapot visszaállításának van helye, azonban az arra kötelezett a dolgot az ő terhére eső okból visszaadni nem tudja, amennyiben helyettesíthető dologról van szó és annak megszerzése lehetséges, azt megszerezni, ellenkező esetben pedig annak valorizált értékét megtéríteni tartozik. (Kúria 1924. ápr. 24. P. II. 1890/1923. sz.) Indokok: Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az a jogügylet, amely szerint a felperes jogelődje alperesnek 420 liter 96%-os szeszt adott kölcsön azzal a kikötéssel, hogy azt természetben vagy pálinkává feldolgozott állapotban tartozik visszaszolgáltatni — mint tiltó rendeletekbe ütköző — joghatállyal nem bír, abból jogok és kötelezettségek nem származnak, ennélfogva az előbbi állapot visszaállításának van helye. Téves azonban az a további jogi következtetése, hogy miután az alperes által kölcsönvett szesz már nincs meg az alperes birtokában és minthogy a szesz értéke, amely a kölcsönvétel idején literenként 25 K volt, azóla 1000 K-t meghaladó összegre emelkedett, alperesnek a szesz beszerzésére és annak a felperes részére való kiszolgáltatására vonatkozó kötelezése az alperes vagyoni romlását idézhetné elő, felperest pedig túlzott vagyoni előnyhöz juttatná, emiatt felperes csak a szesznek a vételkori árát követelheti. Ugyanis a jogügylet tiltott voltáról alperesnek is tudomással kellett bírnia, tehát a jogügylet létesítése körül alperesi is vétkesség terheli. (. . . Mint a fejben . . . ) Nem változtat ezen a fennforgó esetben az a körülmény, hogy a szesz ára időközben emelkedett, mert az áremelkedésnek azt a részét, amelyet az időközben kirótt kincstári részesedés és a szeszadó idézett elő, felperes tartozik viselni, miután ezek a per tárgyát képező szeszt akkor is terhelték volna, ha a szesz az ő tulajdonában marad; ezek viselésére felperes hajlandónak is nyilatkozott. Az áremelkedésnek a pénz romlásából eredő része pedig a késedelemben levő alperest terheli. = Fajlagos kártérítés : Mjogi Dtár XVI. 87. sz. és jegyzete. — Valorizálás condictio esetében (a jelen esetben condictio injusta causa): fent 42., 13., 44.; Mjogi Dtár XVI. :Í9., 60., 95., 108.; I. a köv. 35, sz. esetet is.