Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

38 Magánjogi Döntvénytár. valamint a vételár összegét, kitűnik abból az is, hogy a szerződés megkötésének jeléül szolgáló foglaló fejében a vevő felperes 5000 K-t kifizetett. A fellebbezési eljárás rendén csatolt s nem kifogásolt A) •/. illetve C) alatti okiratok tartalmából megállapítható az is, hogy a szerződő felek a vételárfizetésének idejét is meghatározták. Az a körülmény, hogy a B) alatti okirat a másodrendű alperesnek eladási és a vevő felperesnek vételre vonatkozó nyilatkozatát nem tartalmazza, az ügylet érvényét a 4420/1918. M. E. sz. rendelet szempontjából már azért sem érinthette, mert az okiratot másodrendű alperes, mint eladó, felperes pedig, mint vevő írták alá, de különben is nincs vita felek között abban, hogy az adásvételre a peresfelek az okiratban feltüntetett vételár kikötése mellett kölcsönösen és valósággal megegyeztek. Ezek után az ügylet érvényessége szempontjából még az a kérdés maradt fenn, hogy a szerződő felek a birtokbalépés ideje és módjára nézve megállapodtak-e. Az erre vonatkozó megegyezés ugyanis, mint az ingatlan elidegenítését tárgyazó szerződés lényeges kelléke a jelen esetben annyival inkább szükséges, mert a vétel tárgya egy lakóház a mai lakásviszonyok között pedig a feleknek fontos érdeke fűződhetik ahhoz, hogy a lakásba való átköltözködés ideje felől bizonytalanságban ne maradjanak. Bár a B) alatti okirat a birtokbalépés tekintetében rendelkezést nem tartalmaz, a fentebb kifejtett álláspont mellett azonban a felek nincsenek elzárva attól, hogy ide vonatkozó valóságos megegyezésüket okiraton kívül személyes meghallgatásuk, esetleg egyéb bizonyítékok útján kimutathassák. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság eltérő álláspontjából folyólag ebben a kérdésben nem tárgyalt és lényállást meg nem állapított, az ügy végleges döntésre nem alkalmas, miért is a felülvizsgálati kérelem következtében a Pp. 543. §-a alapján a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását a fenti rendelkezéshez képest fel kellett oldani. = További jótékony enyhítése annak a merevségnek, amellyel azelőtt a kir. Kúria az ingatlan adás-vétel nem esszentiális tartalmának is az írásbafoglalását megkívánta. L. egyfelől a korábbi, szigorúbb állásfoglalásra nézve Mjogi Dtár XIV. 2., 68., 69., XV. 79., 122., XVI. 39. az újabb, kevésbé formalisztikus gyakorlatra nézve a fenti 8. sz. a. eseteket. 25. Az ingatlan szolgáltatására kötelezett fél a gazdasági lehetetlenülésre szerződésszegés esetében is hiuátkozhatik, ha a másik fél a pénzbeli ellenértéket kellő időben meg nem fizette, sem bírói letétbe nem heluezte. TT, . y (Kúria 1924. febr. 27. P. V. 4819/1923. sz.) Indokok : A felperesek keresetüket a köztük és az elsőrendű alperes fP» Zsigmond) között 1909. december hó 4. napján létrejött megállapodásra alapítják. A meg nem támadott ítéleti tényállás szerint a másodrendű alperes (P.