Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. 19 Figyelemmel a korona értékének 1917. óta bekövetkezett nagymérvű csökkenésére, kétségtelen, hogy alpereseket méltánytalanul nagy hátrány érné azzal, ha az ingatlanok visszabocsátása ellenében a 13,500 K vételárat mai értékű ugyanannyi koronában kapnák vissza, holott ők annak idején a vételárba még jó értékű koronákban teljesítettek fizetést. Súlyos méltánytalanság esnék ekként alpereseken azzal, hogy ők viselnék a korona elértéktelenedéséből eredő egész kárt, holott ők annak idején az ingatlanokat a gyámhatóság intézkedésének jogosságában bízva vették meg. De viszont méltánytalanul nagy hátrány érné felperest is azzal, hogy az ő részvétele nélkül érvénytelenül eladott ingatlanait csak a vételár valorizált visszafizetése ellenében kaphatná vissza s ekként ingatlanaiért esetleg az ingatlanok mai értékét is meghaladó összeget lenne kénytelen fizetni, holott az ingatlanaira bekebelezett kölcsöntartozásokat nem tartoznék valorizállan visszafizetni. A kir. Kúria mindkét fél méltányos érdekeinek lehető megóvását tűzve ki célul, nem zárkózhatott el annak figyelembe vétele elől, hogy az adásvételi szerződés megkötése óta úgy a korona értékében (vásárlóerejében), mint az ingatlanok forgalmi értékében rendkívüli nagymérvű eltolódások állottak be. Erre való tekintettel szükségesnek ítéli a kir. Kúria a fellebbezési bíróság által e részben meg nem állapított tényállás megállapítását abban az irányban, hogy mennyi volt a kereseti ingatlanok forgalmi értéke az adásvételi szerződés megkötésekor s mennyi az mostan? (a leendő megállapításkor). Hogy mi volt a zürichi jegyzés alapul vételével a korona valutáris értéke, a szerződés megkötése idejében s mennyi az jelenleg? (a leendő megállapításkor), s végül, hogy alperesek a vételárba (ideszámítva az ingatlanokon fennállolt s átvállalt terheket) mikor, kinek kezéhez, mennyit fizettek s hogy e fizetések az akkori zürichi jegyzés szerint milyen értékű koronákban teljesíttetlek ? Mindezeknek a körülményeknek mérlegelésével állapítandó meg azután az értékeltolódásokból mindkét félre háromolható hátrányok lehető méltányos kiegyenlíléseképen az az összeg, amelynek kifizetése ellenében alperesek a per tárgyát levő ingatlanok tulajdonát és birtokait felperesnek visszabocsátani kötelesek. A kir. Kúria ezért a Pp. 543. §-ának 2. bekezdése értelmében a fellebbezési bíróság ítéletét felololdotta avégből, hogy a fentiek szerint a per eldöntéséhez szükségesnek ítélt ténykörülményekre kiterjedően a tényállást állapítsa meg s azok figyelembe vételével határozza meg azt az összegei, amelynek lefizetése ellenében az ingatlanok tulajdona s birtoka felperesnek megítélhető. 2*