Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

12 Magáitjogi Döntvénytár. vett fel és azt vissza nem fizette, sem pedig bírói letétbe nem helyezte, tehát annak valatakülönbözetéi a vevőtől elvonta, az előbbi állapot helyreállításának rendszerint akként kell történnie, hogy a felvett vételárrészleten felül a vevő részére annak valutakülönbözetét is megtéríti. (Kúria 1923. nov. 15. P. VI. 4858/1923. sz.) A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelme következtében a fellebbezési bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy az előbbi állapot helyreállításaként a felperest 400,000 korona tökén felül annak az értékkülönbözetnek megfizetésére is kötelezi, amely 200,000 koronának 1922 január 15. napján, továbbá 200,000 koronának 1922 március 21. napján fennállott értéke s ezeknek az összegeknek a lényleges fizetés időpontjában való értéke közt fog jelentkezni. Indokok: A fellebbezési bíróság által megállapított lényállás szerint a felperes korcsmaüzletét a hozzátartozó ingatlanokkal és berendezési tárgyakkal együtt az alperesnek 1922 január 15. napján 1.200,000 koronáért eladta. Az alperes a vélelárból a szerződés megkötésekor 200,000 koronát kifizetett, míg a vételár többi része a szerződés értelmében az 1922 május 1. napjáig volt kifizetendő. A vételár teljes kifizetéséig a felperes az ingatlanon volt lakásában bentmaradhatott, abban valóban bent is maradt, míg a vétel tárgyának többi részét ;iz alperes vette a szerződés megkötésekor birtokába. Az alperes a vételárra az 1922 március 21. napján további 200,000 koronát fizetett, a vételár többi része tekintetében az 1922 május 1. napjára megállapított fizetési kötelezettségének azonban anélkül, hogy a felperestől halasztást kapott volna, nem tett eleget. A felperes az 1922 május ló. napján az alperest a vételárnak három nap alatt leendő kifizetésére felhívta és egyben vele nem fizetés esetére az ügylettől való elállását közölte. Az alperes a felhívásnak nem tett eleget s a hátralékos vételárat csak a per folyamán az 1922 július 8. napján helyezte bírói letétbe. A fellebbezési bíróság ennek a tényállásnak az alapján az alperesnek a szerződés teljesítésében való késedelmét s ebből folyóan a felperesnek az ügylettől való elállásra vonatkozó jogát megállapította, az adásvevési szerződést hatálytalannak nyilvávánította s az eredeti állapot helyreállításaként a felperest a 400,000 korona vételárrészlet visszafizetésére, az alperest pedig arra kötelezte, hogy a vétel tárgyainak birtokában levő részét a felperesnek bocsássa vissza. . . . Nem alapos az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy — amennyiben őt késedelem terheli is — a fellebbezési bíróság a szerződést az ajiyagi jogszabályok megsértésével szüntette meg. A kir. Kúriának állandóan kövelett bírói gyakorlatán ala-