Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

116 Magánjogi Döntvénytár. nem képes, a hagyatéki leltárnak már abból az adatából is megállapíthatónak látszik, hogy a kiskorú alperesre, csakis 3845 K 40 fillér 1921. évi március havi forgalmi értékű tiszta örökség háramlóit. Ennélfogva nyilvánvaló, hogy az elsőrendű alperes (az atya) helyébe perbevont örököse az örökrészből a felperes egész követelését kifizetni nem lesz képes. A gyámtörvénynek felhívott szakasza alapján tehát a kereseti követelés az örökössel együtt az anyát — a másodrendű alperest is — terheli, de csakis arra az esetre, illetőleg annyiban, amennyiben a kiskorú gyermek által örökölt vagyonból ki nem telik. = V. ö. Mjogi Dtár XV. 21. 74. /. A házassági együttélés megszüntetése akkor is fennforoghat, ha a feleség a férjjel egy lakásban, de elkülönített helyiségben él. — //. A férj azzal, hogy a különélésben nem vétkes felesége részére lakásból, fűtésből és világításból álló tartást szolgáltat, az élelmezésből álló tartási kötelezettség alól nem szabadulhat. — ///. A férj a feleség élelmezését nem szolgáltathatja oly módon, amely a feleségnek családi állásával össze nem egyeztethető. (Kúria 1924 máj. 1. P. III. 40/1924. sz.) Indokok: A felek egyező előadása alapján tényként állapítható meg, hogy a felperes az alperessel egyazon lakásban, de elkülönített helyiségben lakik s lakásból, fűtésből és világításból álló eltartásban részesíti az alperes; ebből azonban egymagából a házassági együttélés megszűntetése még nem következik. A házassági együttélés megszűntetése ugyanis a házassági kötelék jogi és erkölcsi jellegéből folyólag az ágytól és asztaltól való teljes különválás esetén állapítható csak meg. A feleségnek a férjjel egy lakásban, de elkülönített helyiségben élése és a férj részéről lakással, fűtéssel és világítással való ellátása azonban az ágytól és asztaltól való különválás jogi fogalma alá nem vonható, mert az egy lakásban való lakás esetén a vélelem amellett szól, hogy a házassági együttélés fennáll. A felperes a per során a házassági együttélés megszűntetésének megállapíthatása céljából azt adta elő, hogy az alperes a felperes atyjának és magának a felperesnek is éveken át tartó folytonos és állandóan súlyos sértegetése és a felperessel szem-