Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVII. kötet (Budapest, 1925)

Magánjogi Döntvénytár. (a bontó per iratai) bontatván fel, a házasság tartama alatt született R., helyesen L. Sándor törvényes születésének vélelmezendő. Igaz ugyan, hogy az alapperben keletkezett 40,454/1889. p. számú kir. törvényszéki, 26,431/1889. p. számú kir. ítétőtáblai és 3272 1912. p. számú kir. Kúriai ítéletekkel R., helyesen L. Sándor perújító alperes azon az alapon, hogy a törvényes apa L. Lambert 1882. november 7-től 1883. július hó 7-éig, tehát a gyermek fogantatásának az 1882. évi december 25-élől 1883. április 22-éig terjedő időszaka alatt, a budapesti kir. törvényszék fogházában nyolc hónapi fogházbüntetését töltötte, kizártnak tekintendőnek mondották azt ki, hogy a törvényes apa az anyával azalatt az ido alatt nemileg érintkezhetett volna, a perújító alperes törvénytelen származásúnak mondatott ki: azonban a kir. Kúria ezt a megállapítást az újított perben a másodbíróság ítéletében megállapított és a fentiek szerint ehelyütt elfogadott ama tényállással, amely szerint L. Lambert 1883. január, február és március hónapjában a fogházból többször is kijővén, olyankor nejét R. Emiliát többször felkereste s vele ennek lakásán félrevonulva mindannyiszor együtt időzött s még azért is megdöntöttnek találja, mert a törvényes házasság tartama alatt született gyermek törvényes származása mellett harcoló vélelmet az a körülmény, hogy a gyermeket a kereszteltek anyakönyvébe törvénytelennek jegyezték be, meg nem dönti, mert ez az anyakönyv csupán a születés és keresztelés tényét igazolja közokirat erejével, de a születés törvényes vagy törvénytelen voltát bírálni és ebben a kérdésben eldönteni az anyakönyvvezetőnek nem állott és nem áll jogában s így a törvénytelen származásnak az anyakönyvbe, bár a felettes püspöki hatóság rendeletére történt bejegyzése maga a születés törvénytelensége tekintetében támogató adatul egyáltalán nem szolgálhat. De továbbá az anyának a bontó perben tett beismerése, hogy a gyermek házasságon kívül született, a gyermeket törvényes születésétől meg nem foszthatja s a gyermek törvényes születésének vélelme ellenében az atya tartozik az általa való nemzés lehetetlenségét bizonyítani. Már pedig az alapperben megállapított, fent hivatkozott tényállást, amelyen az alapperben keletkezett ítéletek alapultak, a kir. ítélőtábla ítéletében az újított perben megállapított, ehelyütt változatlanul elfogadott fenti tényállás megdönti. Ennek következtében ismét hatályosul az a törvényes vélelem, hogy a házasság tartama alatt született gyermek mindaddig törvényes származásúnak tekintendő, míg ennek ellenkezőjét jogerős bírói ítélet meg nem állapítja.