Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 6a bírói letét elfogadására a fennálló törvényes intézkedések és ren­deletek értelmében nincs jogosítva, és amennyiben az adós pénz­beli tartozásának az összeg bírói letétbe helyezésével is fizetés joghatályával kíván eleget tenni, ez iránti kérelmével az illetékes polgári bírósághoz tartozik fordulni és csakis ennek a bíróság­nak a letételről szóló hivatalos tanúsítványa, illetőleg elfogadó végzése alapján kérheti a telekkönyvi hatóságnál a zálogjog tör­lésének az előjegyzését a telekkönyvi rendtartás 91. §. a) pontja alapján, a kitörlésnek bekebelezését pedig csakis per útján szor­galmazhatja. 59. /. Amikor a vételár csak hosszabb idő múl­ván fizetendő s aközben a gazdasági viszonyokban jelentékenyebb eltolódások állnak be, akkor az eladó fél a gazdasági lehetetlenülésre az esetben is jogosan hivatkozhatik, ha a vevő nem volt késedelemben. — //. A gazdasági lehetetlenülésre hivatkozó eladó, aki vételárrészletet vett fel, s azt utóbb vissza nem fizette, sem bírói letétbe nem helyezte, azt a vevőtől elvonta, s ez elvonás folytán a vevő a valutakülönbség ere­jéig károsodott. Ily esetben az előbbi állapot helyre­állítása nem eszközölhető másként, mint, ha az eladó a felvett vételáron felül a felvett vételár valutadif­ferenciáját is megtéríti. (Kúria 1923. ápr. 10. P. V. 4861/1922. sz.) A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelmének annyiban ád helyet, hogy a fellebbezési bíróság ítéletét a per főtárgyára nézve megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja, s az előbbi állapotot helyreállítva alperest végrehajtási erhével arra kötelezi, hogy felperesnek 15 nap alatt 100,000 K-t, továbbá ez összegnek 1919. márc. 21-tol járó 5% kamatát és ezen felül azt az érték­külömbözetet is megtérítse, amelyezen 100,000 K-nak az 1919. évi március 21-iki értéke és a tényleges fizetési időpontban való ér­téke között fog jelentkezni. Indokok : A kir. Kúria P. V. 2226/19/1921. sz. a. már meg­állapította, hogy a felek késedelme csak 1919. évi aug. 29-én állhatott be és hogy alperes ama késedelméből, hogy a kereseti ingatlant nem tehermentesítette, felperesnek csak arra volt joga, hogy a vételárból a telekkönyvi tehertételnek megfelelő összeget fizetés hatályával bírói letétbe helyezzen. Minthogy pedig felperes Magánjogi Döntvénytár. XVI. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom