Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

56 Magánjogi DöMvénylát. 48. Az özvegyi haszonélvezet kiterjed a hagyatékba tartozó, férfi használatára szolgáló ingókra is. (Kúria 1923. jan. 18. P. L 3265/1922. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja akként, hogy az alperes özvegyi haszonélvezeti jogát a hagyatéki leltár 21. tétele alatt felvett és egészben a hagyatékhoz tartozónak megállapított téli kabátnak (rövid bundás bekecsnek) a felerészére is megállapítja s ebből folyóan az alperest ennek a téli kabátnak a felperes részére való kiadása helyett csupán arra kötelezi, hogy a felperes ennek az ingóságnak vele közös birtokába 15 nap alatt bebocsássa. Indokok: A vitássá nem telt tényállás szerint a hagyatéki leltár 21. tétele alatt felvett télikabát, amelyet az alperes a fellebbezési eljárásban rövid bundás bekecsnek nevezett, az örökhagyó birtokában volt már akkor is, amikor ő az alperessel házasságot kötött. Ennélfogva a hagyaték állagához tartozónak megállapított ez a télikabát az örökhagyónak külön vagyona volt s annak felerészére, mint egy gyermekrészre az alperesnek, aki az örökhagyónak második felesége volt, az 1840: VIII. t-c.%18. §-a értelmében özvegyi haszonélvezeti joga van. S miután az alperesnek a törvényen alapuló ezt a jogát nem szünteti meg az a körülmény, hogy a kérdéses télikabát rendeltetésénél fogva férfi használatára szolgál, a fellebbezési bíróság ítéletét abban a részében, amely szerint az alperes özvegyi haszonélvezeti jogát ennek a télikabátnak felerészére a most kiemeltekből nem állapította meg, a rendelkező rész értelmében megváltoztatni, s erre való tekintettel az alperest a szóbanforgó téli kabát kiszolgáltatása helyett csupán arra kellett kötelezni, hogy a felperest, akit örökösödési jogánál fogva ennek az ingónak a tulajdona, tehát özvegyi jogtól mentes másik felerészének a birtoka is megillet, a 21. tétel alatti télikabátnak vele közös birtokába bocsássa be. 49. Törlési pert az egyik örököstárs a másik ellen azon a címen, hogy az ingatlan a hágyalékba tartozik, csak akkor indíthat, ha örökösi joga még fennáll és ö arra nézve kielégítve nem lett. (Kúria 1923. jan. 9. P. I. 1436/1922. sz.) Indokok: A telekkönyvi rendtartás 148. §-a értelmében eredeti érvénytelenség okából törlési keresettel csak az léphet fel, akinek nyilvánkönyvi jogát sérti valamely bekebelezés. A fellebbezési bíróság által jogszabálysértés nélkül megállapított abból a.