Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)
Magánjogi Döntvénytár. B8 ződés megkötése után felperes azonnal visszafizette. A fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyv e tartalmának megfelel a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt az a lénymegállapítás, hogy felperes a 20,000 K vételárat (a szerződést közjegyzői okiratba foglalt közjegyzőtől kijövet) nyomban visszaadta alpereseknek. Ennek a ténymegállapításnak a helyességét alperesek felülvizsgálati kérvényükben kifejezetten nem is támadták meg; és így a felülvizsgálati kérvényükben foglalt az a puszta állításuk, hogy felperes a 20,000 K-t később adta át, illetőleg vissza az alpereseknek: nem volt figyelembe vehető és így nem szolgálhatott alapjául a felülvizsgálati kérvényben levonni kért oly értelmű jogi következtetésnek, hogy a 20,000 K-nak visszaadása nem jelent többet, mint csak annyit, hogy felperes ezzel a visszaadással meg akarta könnyíteni annak a tartási kötelezettségnek a teljesítését, amit alperesek egy az adásvevési szerződést követőleg létrejött ellátási szerződésben vállaltak. Alaptalan tehát az azon a címen emelt panasz, hogy a fellebbezési bíróság tévesen minősítette ajándékozásnak az adásvevési , szerződést. Annál is inkább alaptalan ez a panasz, mert a per folyama alatt elhalt másodrendű alperesnek már a fellebbezési tárgyaláson is másolatban becsatolt, nem kifogásolt végrendelete 3. pontjában ajándékba kapottnak mondja másodrendű alperes az özv. B. Sándornélól, azaz a felperestől kapott ingatlanait és, mert a fellebbezési bíróság nem is egyszerű ajándékozási szerződésnek, hanem eltartási kötelezettség vállalásával kapcsolatos ajándékozási szerződésnek minősítette a sümegi kir. járásbíróság telekkönyvi hatósága 900/tk. 1920. sz. végzésének alapjául szolgált 1920. március hó 9-én kelt közjegyzői okiratba foglalt adásvevési szerződésbe burkolt megtámadott jogügyletet. Alaptalan a durva hálatlanság megállapítása miatti panasz is, mert még, ha megállapíltatolt volna is annak az alperesi állításnak a valósága, hogy felperes magára vállalta a ház körüli munkák, különösen a főzés teljesítését: akkor sem szolgálhatna ez a megállapítás a durva liálállanság megállapíthalásának akadályául, mert — miként erre helyesen hivatkozik a fellebbezési bíróság — a háztartási munkák elvállalásának esetében sem voltak volna jogosultak alperesek a háztartási munkák elmulasztása vagy megtagadása miatt az ajándékozó felperessel szemben sértő magatartást tanúsítani. És mivel ( . . . mint a fejben . . . ): annálfogva alaptalan az azon a címen emelt felülvizsgálati panasz is, hogy jogszabálysérsérléssel mondatott ki hatálytalannak a megtámadott ügylet az elsőrendű alperes hálátlanságnak minősített cselekményéből kifolyóan a másodrendű alperesre vonatkozóan is.