Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

10 Ma (j á njogi Döntvénytár. zett 1920: XXXVI. t.-c. bizonytalanná teszi a jogosítottra nézve azt, hogy a mezőgazdasági ingatlan tulajdonát ilyen módon megszerezhesse, a kötelezettre nézve pedig azt, hogy o a neki szolgáltatott vételárért a maga részére esetleg újabb mezőgazdasági ingatlant vásárolhasson. Nyilvánvaló mindezekből, hogy az ingatlan tulajdonosa a vele rendes viszonyok közt szerződött féllel szemben, az ennek részére engedélyezett vételijog érvényesülésével, a mai forgalmi, gazdasági és birtokviszonyok között hátrányosabb helyzetbe kerülne, még ha az opcióra jogosított a szerződéses vételár helyett azt az összeget volna is hajlandó szolgáltatni, amely az ingatlan értékének a vételi jog gyakorlásakor megfelelt. Minthogy pedig ezt a hátrányosabb helyzetet a tulajdonos akaratától független külső körülmények idézték elő s ő ezekre a változásokra nem is gondolhatott akkor, amikor ingatlanára vételi jogot biztosított a vele szerződőnek, ennélfogva a hibáján kívül beállott helyzetnek reá nézve hátrányos következményeit viselni nem tartozik s abból nem származtathat meg nem engedett előnyöket a vételre jogosított sem. Végül rá kell mutatni a 310 4921. M. E. sz. rendelet (Igazságügyi Közlöny XXX. évf., 1. szám, 34. lap) 1. §-ának következő rendelkezése: «Ha valamely bányavállalat az üzeméhez szükséges ingatlan megszerzése végett az ingatlan tulajdonosával 1919. évi december hó-31. napja előtt létrejött szerződésben vételijogot akképen kötött ki, hogy az ingatlanért fizetendő vételárat a felek határozott összegben előre megállapították, az ilyen vételijog a rendelet életbelépésével hatályát veszti.)) Ha tehát a vételijog, hacsak korlátozott körben is, már az 1921. évi jan. 14-én, amikor az idézett rendelet hatálybalépett, ilyen elbánásban részesült, akkor annál inkább kell, hogy általánosságban hatálytalannak tekintessék most, amikor a zavaros állapotok azóta hatványozottan következtek be. Mindezek tekintelbevételével a jogegységi tanács a döntés végett eléje utalt vitás elvi kérdésben a rendelkező rész értelmében határozott. Ez a határozat nem érinti azonban az államnak és a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének az 1918. évi okt. 8-án 4420/1918. M. E. szám alatt kelt (Igazságügyi Közlöny XXVII. évfolyam, 10. szám, 479. lap) rendelet 3. §-ában foglalt azt a jogát, hogy a tulajdonos nyilatkozata alapján kérelmükre a telekkönyvbe bejegyzett vételijogot (opció) a nyilatkozatban foglalt feltételek alatt érvényesíthetik. Kelt a kir. Kúria I. jogegyeségi tanácsának 1923. márc. 17-én tartott ülésében. = L. Mjogi Dtár XIV. .40., XV. 1., 74., 89., 123., Mjog Tára III. 129. — Opcióról 1. még Mjogi Dtár XIII. 64., XIV. 70., XV. 121.