Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 19 jében volt értékéhez viszonyítva, megfelel annak az összegnek, amely a kártétel idejében való teljesítés esetén a pénz akkori értéke szerint szolgált volna teljes kártérítésül; mert az alperes jóvátételi késedelme felperesnek a teljes kártérítésre való igényét nem csorbíthatja. A fellebbezési eljárásban a kérdéses bútoroknak az eladás időpontjában, vagyis 4919 márc. 15-én, illetve, felperesnek az eladásról történt értesítése idején, 1919 márc. 19-én volt értékére vonatkozóan meghallgatott szakértők ezt az értéket 60,000, 28,000 és 35,000 K-ra tették, amely becslések átlaga 41,000 K-nak felel meg; alperes pedig felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy az eladás megtörténte után, annak a felperes részéről való kifogásolása alkalmával 40,000 K-t ajánlott fel kártérítésül a felperesnek. Ezekből a perbeli adatokból kétségtelen, hogy felperes azzal a 28,000 K-val, amelyet részére az alperes hónapok multán bírói letétbe helyezett, teljes kártérítést nem nyert volna, azt tehát a felperes teljes kártérítésül elfogadni nem tartozott s így alperes ezzel a bírói letéttel fizetési kötelezettségének eleget nem tett, tehát a kereseti összeg felemelésének a fennebb kifejtettekhez képest megvan a jogszerű alapja. A kérdéses bútorok értékének megfelelő összeg a keresetfelemelés időpontjában a fellebbezési eljárásban meghallgatott szakértők eltérő becsűjének átlaga szerint 450,000 K-nak felelt meg, az alperes kártérítési kötelezettsége tehát ezen összeg tekintetében volt megállapítandó. Ehhez képest az alperes felülvizsgálati kérelme annyiban, amennyiben az a fellebbezési bíróság ítéletében őt a 450,000 K-t meghaladó további 100,000 K tőkében és kamatában is elmarasztaló rendelkezése ellen irányul, alapos, ezért a megtámadott ítélet most megjelölt rendelkezésének megváltoztatásával felperest keresetével a 450,000 K-t meghaladó további 100,000 K tőke és kamata tekintetében el kellett utasítani; egyebekben ellenben az alperes alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítandó volt. = L. ugyanezt az elvet Mjogi Dtár XV. 67. és 127. sz. a. 17. A sérült önhibája nem zárja ki a vasút felelősségét, ha a baleset bekövetkeztében a vasúti vállalat berendezésének a hiányossága és a jelzések elmulasztása is közrehatott. (Kúria 1922. febr. 21. P. VI. 4996/1921. sz.) indokok: Saját jól felfogott érdekében mindenki köteles annyi gondosságot és elővigyázatot kifejteni, hogy a vasúti pályatestre 2*