Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 7 Ezekből a tényekből vonta le a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy az adásvételi ügylet meghiúsulása egyedül a felperes gondatlan eljárásának a következménye. S minthogy jogszabály, hogy, ha a szerződés megszűnését az egyik szerződő fél vétkessége okozta, a vétkes fél az adott foglalót a vétlen fél javára elveszti, a fellebbezési bíróság jogi döntése az anyagi jognak megfelel. A szerződéses vételár összegére (420,000 K). úgy arra a körülményre tekintettel, hogy az alperes a peres felek között létesült ügylettel kapcsolatban súlyos következményekkel járó feltételek mellett vállalt kötelezettséget D. Pálnéval szemben — helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy a felperest sújtó eme joghátrány mérséklésének a szerződéses bírságra nézve fennálló szabályok szerint az adott esetben helye nincs. = Ptk. tvjav. 82ö. §. Fontos új kijelentés a foglaló elvesztésében álló joghátrány mérséklésének lehetősége : íd. §. 2. bek. — V. ö. a köv. 6. sz. esettel. 6. Ha a szerződés szerint bármely, tehát a legcsekélyebb vételárrészlet fizetésének az elmulasztása kifejezetten bontó feltételül kiköttetett, a mulasztó fél a kikötés nem lényeges voltának a kifogásával hatályosan elő nem állhat. (Kúria 1922. szept. 29. P. VI. 2062/1922. sz.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja, Indokok: Felperes az alperessel kötött letéti szerződéssel kapcsolatosan a 3. :/. alatti adásvételi szerződést is kötötte, amelyet a szerződés kikötött bontó feltétele beálltával a fellebbezési bíróság helyes jogi okfejtése szerint az'alperes jogosan szüntetett meg. Felperes tehát nem lévén jogosított egyedül a letéti szerződés alapján a kereseti ingó kiadását követelhetni, alaptalan az a panasz, hogy a fellebbezési bíróság a kereseti igényt meg nem engedett más jogalapon döntötte el. De nem alapos az anyagi jogszabálysértésre alapított az a panasz sem, hogy a vételár első részlete kifizetésének az elmulasztása, annak az egész vételárhoz arányítottan oly csekély részét képezvén, bontó okul szolgálható lényeges feltétel beálltának tekinthető nem volt volna, és ennélfogva szerződés megszüntetése alapjául a fellebbezési bíróság nem tekinthette volna. Mert a azerződés szerint bármely, tehát legcsekélyebb vételárrészlet fizetésének az elmulasztása kifejezetten bontó feltételül