Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

450 Magánjogi Döntvénytár. hogy a vételtárgyát képezett ingatlanjutalékokra nézve a felek között egységes és osztatlan jogügylet jött létre, a kisk. D. Antal jutalékára vonatkozó vételi ügylet érvénytelensége folytán a vételi ügylet az alperes jutalékára sem joghatályos, miért is nem sértett jogszabályt a fellebbezési bíróság, midőn a felperest az alperes jutalékára vonatkozó keresetével elutasította. A felperesnek ide vágó panasza tehát nem alapos. De nem alapos a felperesnek az a panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság nem vette figyelembe, hogy D. Antalnak az alperes az örököse, mert amellett, hogy a felperes nem mutatta ki, hogy az alperes volna néhai kiskorú D. Antalnak kizárólagos örököse, ha való volna is, hogy az alperes a kisk. D. Antalnak kizárólagos örököse, alperes azt a szerződést, amelyet mint törvényes és természetes gyám kötött s amelyet a gyámhatóság kiskorú D. Antal érdekében jóvá nem hagyott, ő mint örökös a * maga részéről joghatályosnak elismerni nem tartozik, mert ezt a jutalékot az alperes nem a saját személyében adta el. = A jelen esetben még élesebben domborodik ki, hogy a képviselő, ha a képviselt halála okából reá száll a jóvá nem hagyott szerződés jóváhagyásának joga (Ptk. tvjav. 277. §. ut. bek., 723. §. 4. bek.), még akkor sincs kötve az általa, mint képviselő által kötött szerződéshez, ha ugyanabban a szerződésben a saját jogán, mint külön szerződő fél is résztvett. 114. Túlságos nagyságú foglalót a bíróság méltányosság szerint mérsékelhet. (Kúria 1923. jún. 19. P. V. 1353/1923. sz.) Indokok: Az az ideiglenes adás-vételi szerződés, mely a felek között, a nem vitás tényállás szerint, a 9. alszámú beadvány értelmében 1924. febr. 2-án létrejött, 5-ik pontjában akként rendelkezik, hogy «a felek a végleges szerződést kölcsönösen 4921. máj. 4-ig tartoznak megkötni)), — vagyis a felek akként állapodtak meg, hogy az ideiglenes adás-vételi szerződésben szabályozott jogviszony csak az esetre válik hatályossá, ha a szerződést május 4-ig véglegesen megkötik. Nem vitás, hogy a végleges szerződés sem a határnapon, sem pedig máskor meg nem köttetett és pedig azért, mert a felperes vevők, dacára annak, hogy az 5. pont tartalmának megfelelő 3. sz. levél kézhez vételével tudomást szereztek arról, hogy a szerződés végleges megkötése és a hátralékos vételár lefizetése végett 4924. ápr. hó 30-nak d. u. 3—5 órája között, dr. Sümegi László kir. közjegyző irodájában meg kell jeleniök, oda el nem mentek és későbbi teljesítésre nem kértek haladékot. Minthogy pedig a fenti határnap úgy a megállapodásnál, mint annál fogva, hogy alperes a jelzett határidőre a lakást átadni tartozott és az ingatlanok forgalmi ára állandóan hanyatlott s ilyen viszonyok között alperes nem volt hagyható bizonytalanságban az iránt, hogy felperesek a jogügyletet véglegesen megkötik-e ? — a szóbanforgó jogügylet olyan — záros határidőnöz kötött ügyletnek tekintendő, hogy a határidőnek pontos be nem tartása esetén a másik fél az ügylettől elállani jogosult s minthogy felperesek, a megállapított határidőt be nem tartották, alperes, felperesek szerződésszegése alapján a jogügylettől jogosan elállhatott és a kapott foglalót, az alábbiakra való tekintettel jogosan tarthatja meg.