Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

1 l \ Mugánjoyi Döntvénytár. ennek következményeként az előbbi állapot helyreállítása iránt hivatalból tartozott intézkedni. Az előbbi állapot visszaállítása azonban másként nem eszközölhető, mint úgy, hogy az alperesek a felvett vételárrészleten felül annak valutadifferenciáját is megtérítsék. Az alperesek ugyanis az által, hogy a vételárrészletet a felperesnek sem vissza nem fizették, sem a felperes javára bírói letétbe nem helyezték s azt a felperestől elvonták, a felperest megkárosították s ezt a kárt más módon meg nem téríthetik, mintha a jelzett értékkülönbözetet a felperesnek megadják. Erészben irányadó volt az az időpont, amikor az alperesek az ingatlanokat a felperes birtokából visszavették, vagyis az 1915. év tavasza. == Ad I. Mjogi Dtár XV. 20., XIJ. 26., 27. XI. 82., X. 216. sz. stb. — Ad III. Ugyanígy fent U9., 60., 95. A valorizációról általában I. a fenti 93—*02. és 107. sz. esetekel és jegyzeteket. 109. A bérlet megszűntével a bérbeadó a bérlő által teljesített beruházások értékét oly értékben köteles megfizetni, hogy a gazdasági viszonyoknak előre nem látott változásából egyik fél se húzzon indokolatlan vagyoni előnyt, és egyik félre se háruljon abból indokolatlan vagyoni hátrány. (Kúria 1923. jan. 12. P. V. 5032/1922. sz.) indokok: Jogszabály az, hogy a bérlő követelheti, hogy a bérbeadó a bérelt dologra fordított szükséges és hasznos költséget térítse meg. Ezt a jogszabályt szem előtt tartva, figyelemmel arra is, hogy az 1914. évben — tehát a bérlet tartama alatt — teljesített építkezések költsége, a felperesek által emelt épületeknek rendeltetése és igénybevételéből folyóan szükséges és hasznos kiadásnak mutatkozik, s hogy a megállapított s meg nem támadott lényállás szerint felperesek az építkezést az elsőrendű alperes, mint az építkezés idején volt háztulajdonos és bórbeadó kifejezett beleegyezésével teljesítették s hogy a másodrendű alperes 1919. évi február hóban a kérdésben forgó háznak tulajdonjogát abban a tudatban szerezte meg, hogy a házhoz ragasztolt toldaléképületet s az istállót felperesek emelték : felpereseknek mindkét alperessel szemben igényük van arra, hogy az általuk mint bérlők által a bérlet tárgyául szolgált ingatlanokon teljesített építkezések, mint szükséges beruházások költségét az alperesek nekik megtérítsék. Igaz ugyan, hogy a bérlet megszűntével a bérbeadó a bérlő