Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)
130 Magánjogi Döntvénytár. legelemibb gondosság mellett felperes a folyton hullámzó értékeitolódásokra való tekintettel arra számíthatott, hogy a helyreállítási munkálatok elhalasztása a kárt állandóan és fokozatosan emelni fogja, tartozott volna a kárnak helyreállítása iránt nyomban intézkedni, így tehát ennek elmulasztásából származó hátrányt a kártérítésre kötelezett személyre át nem háríthatja. Alperes tehát — a biztosítási összeg levonása mellett — felperesnek csak azt az összeget köteles kártérítésképen megfizetni, amely arra az esetre volt szükséges, ha és amennyiben felperes a betört ablak helyreállítása iránt megfelelően intézkedett volna. Ennél az összegnél magasabb kártérítésre alperes pedig azért nem kötelezhető, mert a maga kártérítési kötelezettségét G tényállás teljes felderítése elölt joggal tekinthette kétségesnek, ezért perbeli védekezése rosszhiszeműnek nem tekinthető és így ezidőszerint nem forognak fenn olyan körülmények, amelyek indokolttá tennék, hogy a pénz értékének folytonos hanyatlásával járó hátrányok az alperesre átháríttassanak. = Ad II. Grosschmid (Zsögöd) Fejezetek I. 60/a §., Pik. Ivjav. (biz. köv.) 884. §. — Ad III. 1. az előbbi 97. sz. esetet. 99. A szerzeményi örökös jogutódjai, pusztán amiatt, hogy a hagyatéki vagyon ági jellegét kétségbe vonták, nem tehetők felelőssé azért, hogy pénzünk belső értéke a gazdasági viszonyok alakulása folytán időközben jelentékenyen alászállott. (Kúria 1923. jún. 20. P. I. 6773/1922. sz.) indokok: — Felpereseknek valorizáció iránt támasztott esetleges kérelmét el kellett utasítani, mert lényegében a forgalomban lévő pénz értékének a szabályozásával volna egyértelmű, ha a bíróság egy korábban keletkezett pénztartozást ezidőszerint magasabb összegű pénzbeli szolgáltatással ítélne kiegyenlítendőnek, a pénz forgalmi értékének megállapítása pedig a törvéuyhozás jogkörébe tartozik. De egyébként is a hagyaték szerzeményi jellege mellett szóló vélelemmel szemben a vagyon ági eredetéi mindenkor bizonyítani kell. És így az örökhagyó szorosan vett családi kötelékébe különben sem tartozó, tehát a hagyatéki vagyon eredetét illetően már ennélfogva is tájékozatlan alperesek, mint a szerzeményi örökös jogutódjai, pusztán amialt, hogy a hagyatéki vagyon ági jellegét kétségbe vonták, nem tehetők felelőssé azért, hogy pénzünk belső értéke a gazdasági viszonyok alakulása folytán, tehát az alperesektől nem függő okból időközben jelen-