Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)
Magánjogi Döntvénytár. osztotta: a végrendeletben megnevezett örökösök csakis a végrendeletben részükre kijelölt vagyontárgyakra tarthatnak örökösödési igényt. (Kúria 1923. febr. 21. P. I. 6167/1922. sz.) Indokok: Az örökhagyónak érvényesség tekintetében meg nem támadott, közokiratba foglalt végrendelete értelmében az örökhagyó a fellebbezési bíróságnak helyes megállapítása szerint az örökösöket és ezek között felperest is világosan a végrendeletben tüzetesen megjelölt vagyontárgyakra kívánta örökösöknek kirendelni és összes vagyonát az összes örökösök között a jutaléknak — egyedileg megjelölt tárgyak szerint való — meghatározása mellett felosztotta ; ily körülmények között a végrendeletben megnevezett örökösök csakis a végrendeletben részükre kijelölt vagyontárgyakra tarthatnak örökösödési igényt és az a körülmény, hogy a felperesnek végrendeletileg hagyott ingótárgy az örökhagyó halálakor nem volt meg, mert azt az örökhagyó még életében elidegenítette, nem szolgál jogalapul arra, hogy felperes a többi örökösök bármelyikének meghatározott örökségi jutalékából magának kárpótlást igényelhessen. = Heredis institutio ex certa re. — Növedékjog kizárása ily esetben : Mjogi Dtár XI. 86.; v. ö. Mjogi Dtár I. 82., IV. 245., másfelől IX. 200. 90. /. Ha a testvér testvérével szemben kielégítés fejében lemond a reá hárulandó szülői örökségről: a szülő halála után testvérének azt a vagyontárgyat is kiadni köteles, amelyet ezen öröklési szerződés megkötése után a szülőtől élők közt ingyenesen kapott. — //. Ez a kötelezettség kiterjed a lemondó testvérnek vele együtt megajándékozott házastársára is. ^, . , . '' (Kúria 1923. ápr. 6. P. V. 5883/1922. sz.) Indokok: Alperesek a fellebbezési bíróság ítéletét az anyagi jog helytelen alkalmazása és részben helytelen ténymegállapítás miatt támadják és mint helytelen ténymegállapítást panaszolják, hogy jogelődjük néhai N. Imre a kereseti ingatlanokat reájuk visszteher nélkül szerződéssel ruházta át. Annak megjegyzésével, hogy a vagyonátruházás ingyenes vagy visszterhes minőségét a bíróság a fennálló anyagi jogelvekhez képest állapítja meg; ez a panasz alaptalan azért, mert a B) alatti adásvételi szerződés tartalmának megfelelőleg meg-