Szaladits Károly (szerk.): Magánjogi döntvénytár XVI. kötet (Budapest, 1924)

Magánjogi Döntvénytár. 109 Felperesnek az az érvelése, hogy az a szabály, amely szerint a hitelező résztörlesztést elfogadni nem köteles, csak a kötelmi jogviszonyban álló adós és hitelező közötti viszonylatban nyerhet alkalmazást, helyt nem áll, mert ez a szabály a dologi adóssal szemben is alkalmazandó. = Részleges szolgáltatás pénztartozásra : Mjogi Dtár XV. 24. és 55. 85. Lapszerkesztő, rögtöni hatállyal elbocsátható, ha a lapban más személyek becsületének sértegetésével a lap színvonalát leszállítja és ezzel a kiadónak erkölcsi és jogi érdekeit veszélyezteti. (Kúria 1923. április 10. P. II. 6991/1922. sz.) indokok; Alperes hírlapkiadó cég felperest a «ZaIai Közlöny* című napilapnál viselt főszerkesztői állásától az M. a. levél szerint rögtöni hatállyal egyik okképen azért bocsátotta el, mert a szerkesztésnél az alperes intencióit, kívánságait figyelembe nem veszi, amely oknál fogva neki vagyoni kárt okoz. Alperes intencióinak figyelmen kívül hagyása pedig a meg nem támadott tényállás szerint a felperes részéről abban állott, hogy felperes a lapban B. János képviselőjelöltet cukorpanamistának nevezte s ennek a sértésnek a jóvátételét alperes kívánsága ellenére nemcsak megtagadta, hanem az ennek folytán alperes részéről közzétett reparáló nyilatkozattal szemben a korábbi cikk kijelentését még súlyosbítóan fenntartó vitatkozó nyilatkozatot szándékolt a lapban ismét közzétenni. Felperes felülvizsgálati támadásaival szemközt is helyes a fellebbezési bíróság ítéletének az az anyagi jogi álláspontja, hogy ebben a tényállásban felperesnek rögtön beálló hatállyal való elbocsátása az 1914: XIV. t.-c. 59. §-ának 1. pontjában kellő alapját találó joggyakorlás volt. Az a megállapított tény ugyanis, hogy felperesnek a lap szerkesztésében teljesen ((szabad keze» volt, nem jelentett a felperes részére szerződésileg biztosított «szabad kezet» arra, hogy személyek becsületének sértegetésével a lap színvonalát leszállítsa s ezzel az alperesnek erkölcsi és anyagi, valamint tekintettel az id. t.-c. 35. §-ára, jogi érdekét is veszélyeztesse. Ellenkezőleg, ily cselekvénytől tartózkodni, amennyiben pedig ez ellen a kötelessége ellen vétett, ezt jóvátenni, felperesnek az alperes kiadóval szemközt is és kifejezett szerződési rendelkezés hiányában is a lapvezetői minőségéből magától értetődően folyó szerződési kötelezettsége volt; amihez képest azután teljesen mellékes kérdés, vájjon alperesnek az a kívánsága, hogy alperes a nemcsak